Világ MTI 2021. december. 12. 09:08

Ma eldől, hogy elveszíti-e Új-Kaledóniát Franciaország

Egy megállapodás értelmében összesen háromszor lehet népszavazást tartani a függetlenségről. Vasárnap tartják a harmadikat.

Újabb népszavazás kezdődött el vasárnap Új-Kaledónián arról, hogy a Csendes-óceán déli részén fekvő szigetcsoport váljon-e függetlenné Franciaországtól.

Új-Kaledónia 1853-ban lett francia gyarmat, és az 1998-as nouméai megállapodás alapján nagyfokú önállóságot élvez, Franciaország különleges jogállású, tengerentúli területe. A függetlenséget leginkább az őslakos kanakok támogatják, míg a gyarmati telepesek leszármazottai továbbra is kitartanak a Franciaországhoz tartozás mellett.

A nouméai megállapodás értelmében háromszor lehetett népszavazást tartani a függetlenségről, mindig azzal a feltétellel, hogy a törvényhozásnak legalább az egyharmada támogatja újabb kiírását. 2018-ban volt az első, tavaly októberben a második, és mostanra kiírták a harmadikat is. Az elsőn 56,4 százalék utasította el a függetlenné válást, a másodikon már csak 53,3 százalék, most pedig még szorosabb eredmény várható a közvélemény-kutatási eredmények szerint. Miután ez az utolsó lehetőség, a Reuters hírügynökség szerint tartani lehet attól, hogy zavargások robbannak ki az eredmény hatására.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a kanakok vezetői arra kérték tagjaikat: ne szavazzanak, mert a közösség még gyászolja a koronavírus-járványban meghalt tagjait. A vírus delta variánsa ugyanis hirtelen sok áldozatot követelt szeptemberben, és ez főleg a kanakokat sújtotta. Az őslakosok egy évi gyászt hirdettek. Egy meg nem nevezett újságíró szerint a felhívásnak van foganatja. A francia nagykövetség adatai alapján helyi idő szerint vasárnap délig a szavazásra jogosultaknak csak a 30 százaléka adta le a voksát, míg a korábbi referendumokon ebben az órában sokkal nagyobb volt az arány.

Emmanuel Macron francia elnök korábban kijelentette, hogy akármilyen eredmény születik végül, azt mindenkinek el kell fogadnia. Mindazonáltal éppen Új-Kaledónia a reménybeli bázisa Macron tervének, miszerint Párizs növelné befolyását a Csendes-óceánon.

A gyarmati uralom idején a kanakokat rezervátumokba zárták, és gyakorlatilag kizárták őket a sziget ügyeiből, ami ellen először 1878-ban lázadtak fel, nem sokkal azután, hogy a szigetcsoporton hatalmas nikkellelőhelyet fedeztek fel, amelyet ma egy francia vállalat termel ki.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.