"Ha el is süllyesztettük volna a Krím közelében haladó brit hajót, akkor sem kerültünk volna a harmadik világháború küszöbére. Akik ezt a provokációt végrehajtották, tudják ugyanis, hogy nem nyerhetnek meg egy ilyen háborút” – mondta Vlagyimir Putyin, amikor arról a „majdnem összecsapásról” beszélt, melynek során az oroszok a napokban figyelmeztető lövéseket adtak le egy Krím közelében hajózó brit hadihajóra. Az orosz polgárok által feltett – és jól megszűrt – kérdésekre adott válaszokban külpolitikával is foglalkozó államfő azt is hozzátette, az oroszok által provokációnak tartott akciót ugyan a britek hajtották végre, ám abban részt vettek az amerikaiak is.

A brit–orosz incidensnek mindenképpen köze van ahhoz, hogy Ukrajna és az USA, valamint több mint húsz NATO-tagország hadgyakorlatba kezdett a Fekete-tengeren és ezt Oroszország egyértelmű provokációnak tartja. Már csak azért is, mert az ukrán részvétel a Sea Breeze hadgyakorlatban egyértelműen azt jelzi, hogy a volt szovjet tagköztársaság lassan, de biztosan, közelebb került a Moszkva által ellenségként számontartott NATO-hoz: bár a csatlakozásról, illetve az Ukrajnával közös békepartnerségi programról egyelőre nincs szó, az együttes gyakorlat mindenképpen figyelmeztetés Putyin számára. A Kreml pedig veszi az üzenetet, néhány nappal a brit hajónak szóló lövések után egy holland hajó parancsoka arról panaszkodott, hogy egy orosz harci gép több alkalommal is veszélyes közelségben repült el hajója mellett és kitartóan zaklatta a brit Defender nevű cirkálóval együtt hajózó holland vízijárművet.

Orosz ellenlépések

A gyakorlat résztvevőivel szembeni keménykedés mellett Moszkva más lépéseket is tesz. Az orosz hadsereg aktiválta az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krímben állomásozó Sz-400-as légvédelmi ütegeit, s harckészültségbe helyezte a Pancir Sz légivédelmi egységeket és növelték a harci gépekkel, illetve helikopterekkel végrehajtott felderítő repülések számát is.

AFP / Paul Gypteau

Putyin válaszaiban többször is azzal vádolta a Nyugatot, hogy tönkre akarja tenni Oroszországot, ám azt is hangsúlyozta, hazája nem hagyja magát. „Nagyon gyorsan változik a világ, ám függetlenül attól, hogy milyen szankciókat vezetnek be ellenünk és mivel akarnak megijeszteni minket, Oroszország továbbra is fejlődik, gazdasági és védelmi ereje tovább nő és több tekintetben előbbre tartunk, mint az Egyesült Államok” – hangsúlyozta Putyin.

Míg az orosz államfő hangneme most jóval keményebb volt, mint a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott genfi tárgyalások után tartott sajtótájékoztatón, annyiban nem változott az orosz üzenet, hogy Putyin megint azt hangsúlyozta, a Nyugathoz fűződő kapcsolatok romlása nem Oroszország vétke. „Az USA mindenáron fenn akarja tartani monopolhelyzetét és ennek a politikának a következménye a számtalan fenyegetés és szankció. Nem tőlünk, hanem tőlük függ, milyenek lesznek a kapcsolatok. Bízom abban, ha megértik, mennyire gyorsan változik a világ, más értékeket tartanak majd fontosnak” – magyarázta.

A szankciókról beszélve is burkolt fenyegetéseket küldött a Nyugatnak. Azt hangsúlyozta, hogy Moszkva nem fog olyan büntető intézkedésekkel válaszolni a nyugati szankciókra, amelyek Oroszországnak is fájnának. „Az amerikai rakéták is még orosz hajtóművekkel szállnak fel az űrbe. Már egy évtizede exportáljuk a motorokat és nem látok okot arra, hogy ezt beszüntessük. Még egy példa. A Boeing-gépek törzsének legalább a felét orosz titánból készítik, s szintén nincs ok arra, hogy leálljunk az exporttal. Viszont, ha a másik fél átlépi a határokat, akkor olyan szimmetrikus módon fogunk válaszolni, amit meg fognak érezni a partnereink. Remélem, az USA rövid időn belül megváltoztatja Oroszországhoz és más államokhoz fűződő kapcsolatait” – mondta Putyin.

Orosz hackerek akcióban

Miközben Putyin beszélt, Németországban bejelentették, a napokban újabb átfogó, az orosz hatalommal kapcsolatban álló hackercsoportok által végrehajtott támadás érte az ország számítógépes infrastruktúráját, s elsősorban a közműveket, illetve a bankokat vették célba az elkövetők. A szakemberek szerint az akció célja az volt, hogy a támadók megbosszulják az Oroszország és Fehéroroszország ellen az utóbbi hetekben bevezetett új nyugati szankciókat. Berlini közlések szerint a hackertámadás nem okozott súlyos károkat. Putyin – és a többi orosz vezető – folyamatosan cáfolja, hogy a moszkvai hatalommal kapcsolatban álló hackercsoportok támadnák a nyugati számítógépes rendszereket, a szakértők szerint azonban több jel utal arra, hogy van kapcsolat a támadók és az orosz titkosszolgálat között.

Putyin beszélt arról is, ha végül távozik az államfői posztról – erre a jelenlegi törvények értelmében legkésőbb 2036-ban kerülhet sor – akkor meg fog nevezni egy olyan személyt, akire „ráhagyná” az országot. „Remélem, eljön majd az idő, amikor kijelenthetem, hogy ez és ez a személy a véleményem szerint érdemes arra, hogy vezessen egy ilyen gyönyörű országot, mint Oroszország. A végső szó azonban a választóké lesz” – ígérte.