"Sokan azt gondolhatták, hogy Biden túl hamar ül le tárgyalni Putyinnal. De nem találkoztam egyetlen egy olyan vezetővel sem, aki azt mondta volna, hogy nem éppen jókor jön a csúcs” – mondta az európai körútján a NATO és a G7-államok vezetőivel folytatott tárgyalások után Joe Biden amerikai elnök. A nyilatkozat is arra utal, hogy nem kevesen akadnak, akik úgy vélik, jobban elő kellett volna készíteni a szerda délutáni csúcstalálkozót, mert a jelenlegi körülmények között alighanem Vlagyimir Putyin orosz államfő jön majd ki jobban a találkozóból, mert ismét bebizonyosodik, a komoly belpolitikai problémáktól és a látványos jogsértésektől függetlenül a Kreml ura továbbra is erős és megkerülhetetlen államférfi.

Amerikai források szerint a Fehér Ház tanácsadói folyamatosan azt sugallták Bidennek, hogy közölje világosan Putyinnal: vessen véget Oroszország provokatív politikájának, azaz egyebek mellett az orosz hackerek szüntessék be az amerikai számítógépes rendszerek elleni támadásokat, Moszkva pedig hagyjon fel Ukrajna fenyegetésével.

Ellentmondó jelzések

A csúcs előtt néhány órával még egyáltalán nem világos, hogyan viselkedik majd Biden, aki elnökké választása óta most először találkozik majd orosz kollégájával. Néhány héttel ezelőtt gyilkosnak nevezte a Kreml urát, most viszont azt mondta róla, Putyin okos, kemény és méltó ellenfél. Biden – Ronald Reagan korábbi amerikai elnöktől kölcsönzött szavakat használva – azt mondta, először ellenőrzi az oroszokat, utána fog megbízni bennük. A nélkül, hogy elárulta volna, miről beszél majd Putyinnal, hozzátette: egyértelművé fogja tenni, hogy az USA nem akar konfliktusokat, ám ha Oroszország folytatja ártalmas akcióit, kemény választ fog adni. „És nem fogunk habozni, ha meg kell védenünk a transzatlanti szövetséget vagy ki kell állnunk a demokratikus értékek mellett” – magyarázta Biden. Bidenhez hasonlóan az utolsó csúcs előtti nyilatkozatokban Putyin is barátkozó hangnemet ütött meg, és ő is azt hangsúlyozta, Moszkva nem akar állandó vitában állni Washingtonnal.

A külvilág egyben azt is figyelni fogja, mennyivel viselkedik majd másképpen Biden, mint a Putyin iránt egyfajta csodálatot érző korábbi amerikai elnök, Donald Trump. Biden ugyanis szavakban eddig jóval keményebb volt, mint tettekben: egyik fontos döntésével például mentesítette az amerikai szankciók alól az oroszok számára elsődleges fontosságúnak számító gázvezetéket, az Északi Áramlat 2-t építő vállalatot, így napokon belül befejeződhet az Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő vezeték. Az USA eddig támadta a projektet, azt hangsúlyozva, hogy a beruházással tovább nő Európa függősége az orosz energiaszállításoktól.

A talányos Biden

Valószínűleg még Moszkvában sem tudják pontosan, milyen lesz Biden. „Putyin még nem tudja, Biden olyan erős elnök lesz-e, mint Reagan volt, aki valódi belső konszenzust tudott külpolitikája mögé állítani. Ha olyan lesz, mint Trump, aki igencsak gyengén teljesített a külpolitikában, akkor Moszkva nem lesz különösen érdekelt az újabb megállapodások tető alá hozásában, mert nem biztos, hogy Biden szavatolni tudja, az USA valóban betartja az alkukat” – mondta Andrej Kortunov, a Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának (RIAC) vezetője.

Egy másik elemző, Vlagyimir Frolov úgy vélekedett, Oroszország leginkább abban érdekelt, hogy hideg, de tiszteleten alapuló viszony alakuljon ki a két hatalom között. „Moszkva azt szeretné, ha úgy lenne, mint Leonyid Brezsnyev idején volt az 1970-es és 1980-as években. Senki sem szidalmazta a másik felet, nem voltak személyre szóló szankciók és a Nyugat nem kívánta megdönteni a szovjet hatalmat az ellenzék támogatásával” – mondta Frolov. Az optimista előrejelzések szerint néhány témakörben – a klímaváltozás elleni harcban, a fegyverzetkorlátozásban és a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben – már a mostani csúcson elérhetnek a felek némi eredményt.

Genf egyébként szimbolikus jelentőségű helyszínnek számít: 1985-ben a svájci városban találkozott egymással Reagan és az akkor új szovjet pártfőtitkár, Mihail Gorbacsov. Az viszont biztosra vehető, hogy a mostani találkozó semmilyen szempontból nem lesz annyira eredményes, mint a 36 évvel ezelőtti: akkor bizalmi viszony alakult ki a két államfő között, és sikerült elindítani a világot a hidegháborús korszak lezárása felé.