“Nem azért jöttem Erdélybe, hogy beavatkozzam a román belpolitikába, Magyarország is kényes arra, hogy ilyesmi ne történjen meg” - nyilatkozta a vasárnapi romániai parlamenti választás előtt négy nappal a Marosvásárhelyre látogató Szijjártó Péter, majd azonnal botrányt okozott az RMDSZ-kampány egyik hangjaként. Az RMDSZ mellett azóta kampányol Fidesz, hogy a Kelemen Hunor vezette érdekképviselet szövetséget kötött a magyar kormánypárttal. A választási kampányok alatt rendszeresen fogadja Orbán Viktor Kelemen Hunort és gyakran megfordulnak Romániában a magyar kormány tagjai. A vasárnapi parlamenti választás előtt Gulyás Gergely hozta Erdélybe a Fidesz támogató üzenetét, illetve a kampány hajrájában Szijjártó Péter is felbukkant. Ő nem csupán tárgyalt, nyilatkozott és parolázott az RMDSZ politikusaival (többek között Marosvásárhely frissen megválasztott polgármesterével, Soós Zoltánnal) de a magyar érdekvédelmi szervezet telefonos kampányának is ő lett a hangja.

"Remélem jó egészségben vannak, bizony nehéz idők ezek és az erdélyi magyarság nagyon kemény és komoly feladat előtt áll” - szólította meg a magyar külügyminiszter az RMDSZ-es adatbázisban szereplőket telefonon és arra buzdította a vonal másik végén lévőket, hogy menjenek szavazni, mert “a magyar kormány segítsége sokkal többet ér, ha a magyaroknak erős képviselete lesz Bukarestben”. De hiba csúszott a számításba, mert a magyar nyelvű kampányüzenet, Szijjártó Péter hangja nemcsak a magyar választókhoz jutott el, hanem olyan románokhoz is, akik szerepeltek ugyan az RMDSZ adatbázisában, de egy szót sem tudnak magyarul. A román választók kiszámítható ingerültséggel reagáltak a kizárólag magyar nyelvű mozgósításra, a közösségi médiában megjelenő posztokban azt kérdezték, miért zaklatja őket a magyar külügyminiszter és miért szól bele a romániai választásokba.

A korábbi miniszterelnök, Victor Ponta is megosztotta a magyar nyelvű üzenetet. “Figyelem! Figyelem! Ha ön román állampolgár, és valahol Erdélyben él, várhatóan magyar nyelvű kampányüzenetet fog kapni – anélkül, hogy igényt tartana erre” - írta Facebook-üzenetében Victor Ponta, aki románul össze is foglalta Szijjártó szavait. “Nem értettem pontosan, mit akar – írja Ponta – hogy az RMDSZ-nek vagy Szijjártónak legyen erős képviselete a bukaresti parlamentben”. Azt is hozzátette: a választási üzenetek legálisak és normálisak olyasvalaki részéről, aki indul a romániai választásokon. De legális-e ez egy másik ország külügyminiszterétől – teszi fel a kérdést sok sok kérdőjellel Ponta, aki azt is hozzátette: ha még mindig ő lenne a miniszterelnök, azonnal leállítaná ezt a kampányt. Jelenleg azonban egyet tehet, azt, hogy a választás után a román külügyminiszterhez fordul az ügyben – fogalmazott az egykori szociáldemokrata párti politikus, aki most a Pro Romania és az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége) jelöltjeként indult a választásokon.

„Tiszteljenek bennünket Romániában – ezt akarom és ezért harcolok. Mert most nem tisztelnek bennünket” - írta az egykori miniszterelnök. A kampányhajrában közzétett, magyar nyelvű Szijjártó-üzenet alatt nacionalista hozzászólások követték egymást. „Ki a magyarokkal Romániából!”,  „Menjünk el minél többen, hogy ne jusson be az RMDSZ a parlamentbe” - háborogtak Victor Ponta hozzászólói. Pontának egyébként nem volt mindig rossz a viszonya a magyar érdekképviselettel. 2014-ben fél évig, a harmadik Ponta-kormány az RMDSZ támogatásával volt hivatalban, és két kulturális minisztert is az RMDSZ delegált: nyolc hónapig  Kelemen Hunor, egy hónapig Hegedűs Csilla volt a miniszter. Az RMDSZ-szel ugyan működött már együtt Victor Ponta, a Fidesszel azonban a korábbi román miniszterelnöknek évek óta nagyon rossz a viszonya, és többször nyilatkozott úgy, válságban lévő egykori pártja, a szociáldemokrata PSD “elfideszeződik” és Romániát az az antidemokratikus folyamat fenyegeti, amely a Fidesz kormányzás alatt Magyarországot is jellemzi.

Nem csak a baloldali Pontának volt konfliktusa Szijjártóval, hanem a jobbközép Szabadság, Egység és Szolidaritás párt (Plus) EP képviselőjével, a szintén exminiszter Dacian Ciolossal is. Az EP-képviselő néhány hónapja azért sürgette a román külügy határozott fellépését Szijjártóval szemben, mert a magyar külgazdasági és külügyminiszter a budapesti román nagykövetet, Marius Lazurcát támadta – ahogy Ciolos fogalmazott – megengedhetetlen hangnemben. (A román diplomata egy zárt, a diplomáciai testületekben dolgozók számára működtetett whatsup csoportban kelt Szabó Tímea védelmére. A Párbeszéd politikusa éles támadások, fenyegetések célpontja lett, miután szóvátette, hogy hetekig raktárban álltak a Covid-járvány elleni egészségügyi védőfelszerelések Magyarországon, Erdélybe viszont ez alatt az idő alatt is segélyt küldött a magyar kormány.)

AFP

A román baloldal és jobbközép politikusai mellett Szijjártónak Klaus Iohannissal is konfliktusa volt, idén áprilisban – a Lazurca-botrány heteiben, a román államelnöktől követelt “több tiszteletet” üzenetben a magyar külügyminiszter. Szijjártó azután fordult szembe a szász nemzetiségű elnökkel, hogy az a román szociáldemokratákat vádolta meg az RMDSZ-el kötött titkos megállapodással, és azzal, hogy a PSD “odaadta a magyaroknak Erdélyt”. A tavaszi diplomáciai feszültség és üzenetváltások után Bogdan Aurescu román külügyminiszter Bukarestben találkozott Szijjártó Péterrel. “A Romániába látogató  magyar kormánytisztviselők az előttünk álló időszakban – szögezte le Bogdan Aurescu – ne fogalmazzanak meg a stratégiai együttműködésünknek ellentmondó üzeneteket, és tartsák tiszteletben az alkotmányos rendet”.

A román-magyar diplomáciai viszony azonban a nyári közeledési kísérletek ellenére sem javult jelentős mértékben. Szijjártó Péter pedig sem a román ellenzékkel, sem a román kormánytagokkal nem tudott azóta sem konfliktusmentes kapcsolatot kialakítani. Ha Victor Ponta tartja a szavát, bármi is lesz a romániai parlamenti választás eredménye, a választások után ugyanúgy folytatódik a román-magyar húzd-meg ereszd el, mint előtte. A jelek szerint épp a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter miatt, és Szijjártó ürügyén zajlik tovább a vita, ki az, aki nem tartja tiszteletben a másik ország szuverenitását.