Kedden támadások végrehajtásával, a hegyi-karabahi humanitárius tűzszünet megszegésével vádolta ismét kölcsönösen egymást kedden Örményország és Azerbajdzsán. Eközben Hegyi-Karabah védelmi minisztériuma szerint már 1009 katonát vesztettek el, míg Oroszország becslése szerint 5 ezer ember vesztette életét mostanáig a harcokban – írja a Reuters. Azerbajdzsán nem közöl adatokat a hadseregét érő veszteségekről.

Susan Sztepanján, az örmény védelmi minisztérium szóvivője azt állította keddi jelentésében, hogy az azeri erők örmény helyőrségeket lőttek az ország déli részén, az iráni határ közelében. Szintén a Reuters szerint stratégiai fontosságú települések elvesztését is beismerte ezen a területen az örmény fél.

Az azeri védelmi tárca "hamisnak és provokatívnak" nevezte ezt, viszontvádolva Örményországot. Eszerint az örmény erők Terter azeri várost vették tűz alá, és több várost körbezártak, ezenkívül aknavetőkkel támadták Zangilan régió több körzetét. Hikmet Hajiyev azeri elnöki tanácsadó pedig a Twitter közösségi oldalon azt állította, hogy az örmény hadsereg rakétát lőtt ki Barda azeri városra, s e művelet következtében négyen meghaltak, köztük civilek is.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma vasárnap jelentette be a humanitárius tűzszünetre vonatkozó döntést, azt követően, hogy a tárca vezetője, Mike Pompeo és Stephen Biegun amerikai külügyminiszter-helyettes pénteken és szombaton Washingtonban külön tárgyalt az azeri, és külön az örmény külügyminiszterrel. A viszályban álló két ország ugyanakkor már hétfőn e tűzszünet megsértésével vádolta egymást.

Diplomáciai megoldást sürget a világ

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a keddi hírekre reagálva külön-külön beszélt Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel és Ilham Aliyev azeri elnökkel. Az amerikai külügyminisztérium erről szóló közleményében azt írta, Pompeo felszólította a feleket, hogy tartsák be az ellenségeskedések beszüntetésére vonatkozó kötelezettségvállalásukat, a konfliktust diplomáciai úton rendezzék. Ugyancsak a Reuters idézi az amerikai elnököt is:

Donald Trump kedden "kiábrándítónak" nevezte a harcok folytatódását.

Mielőbbi és tartós tűzszünetet sürgetett Örményország és Azerbajdzsán között keddi telefonbeszélgetés során Szergej Lavrov orosz és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter is. Az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint a két politikus megengedhetetlennek nevezte a hegyi-karabahi konfliktus nemzetközivé tételét külföldi harcosok odaszállításával.

Lavrov és Cavusoglu hangsúlyozta, hogy nincs alternatívája a probléma békés megoldásának.

A külügyminiszterek abban is egyetértettek, hogy fel kell újítani a tárgyalásokat az EBESZ minszki csoportja által kidolgozott mechanizmusok keretében.

A két miniszter a közel-keleti orosz–török érdekellentétekről is egyeztetett. Líbiával kapcsolatban hangot adtak érdekeltségüknek abban, hogy a vezető líbiai politikai erők és egyesülések részvételével induljon átfogó párbeszéd az ENSZ égisze alatt. Megállapodtak, hogy diplomáciai, katonai és biztonsági szolgálati vonalon folytatják az együttműködést a szíriai helyzet rendezéséért és a politikai folyamat előmozdításáért az ENSZ BT vonatkozó határozatai és az asztanai folyamat részvevői megállapodásainak szellemében. A felek emellett eszmecserét folytattak a kétoldalú viszony aktuális kérdéseiről és a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult helyzetről is.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta vita tárgya Baku és Jereván között. A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban a harcok szeptember 27-én újultak ki. Azerbajdzsánban és Örményországban hadiállapotot vezettek be, mozgósítást rendeltek el. Jereván és a Törökország támogatását élvező Baku orosz, illetve nemzetközi közvetítéssel kétszer is, október 10-től, majd október 17-től kezdődő humanitárius tűzszünetben állapodott meg a foglyok és a halottak kicserélése érdekében, de a fegyverek így sem hallgattak el.