Most valahogy nem olyan fontos a keresztényüldözéssel szembeni kiállás?
Kiáll Azerbajdzsán területi integritása mellett Magyarország
– közölte csütörtökön a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Index megkeresésére a Hegyi-Karabahban kitört azeri–örmény konfliktussal kapcsolatban.
Ezzel a magyar kormány hivatalosan is azeri oldalra állt a többségében keresztény örmények lakta, vitatott hovatartozású enklávéban kirobbant háború ügyében.
A külügy tájékoztatása szerint "az örmény többségű Nagorno Karabakh Azerbajdzsán nemzetközileg elismert határain belül fekszik, hazánk pedig általános nemzetközi jogi alapelvként támogatja az államok területi integritását és szuverenitását". Hozzátették, hogy az örmény–azeri konfliktusban a feszültségek csökkentését, és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Minszki Csoportjának társelnöki egyeztetései keretében létrejövő tárgyalásos megoldást támogatják.
A ma kezdődő brüsszeli EU-csúcson az uniós állam-, és kormányfők többek között az EU és Törökország elmérgesedett viszonyáról is tárgyalnak. Ezzel pedig szorosan összefügg, hogy Törökország fegyverekkel és katonákkal is támogatja Azerbajdzsánt – erre utal az is, hogy a hírek szerint egy török F-16-os Azerbajdzsán légterében kilőtt egy örmény SZU-25-ös vadászgépet (igaz, ezt a törökök cáfolták).
A helyzetet tovább bonyolítja – és bizonyos értelemben a magyar külügy állásfoglalását is pikánssá teszi –, hogy a magyar kormány egyik fő szövetségese, Oroszország hagyományosan a keresztény örményeket támogatja Karabah ügyében (még ha a mostani konfliktusban a Kreml ódzkodott is a nyílt állásfoglalástól).