Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Mélyül az egy hónappal ezelőtti választási csalás miatt kitört fehéroroszországi belpolitikai válság, A „főhős” Aljakszandr Lukasenka most már a megbántott államférfit adja.
„Lehet, hogy egy kicsit túl régóta vagyok hatalomban, és nem csak a televízióban mutogatnak állandóan, hanem már a csapból is én folyok” – mondta orosz újságíróknak Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, aki a hivatalos adatok szerint a voksok nyolcvan százalékát kapta meg az egy hónappal ezelőtti elnökválasztáson.
Viszont az ezután következő mondataival rögtön ki is ábrándította azokat a százezreket, akik a szavazás napja óta folyamatosan tüntetnek az 1994 óta hatalomban lévő politikus ellen, mert biztosra veszik, hogy a négyötödös támogatást vaskos csalással érte el az egykori tsz-elnök. „Csak én tudom most megvédeni a fehéroroszokat. Nem fogok csak úgy elmenni, nem fogok mindent eldobni. Ha most távoznék, az összes támogatómmal végeznének” – mondta, majd hozzátette: bár tudja, hogy a társadalom többsége támogatja őt, fáj neki, hogy vannak, akik elégedetlenek a politikájával.
Nem csak neki esnek azonban rosszul egyes dolgok. Azoknak is sok mindenük fáj, akiket az utóbbi napok tüntetései során vettek őrizetbe a rendőrök. Valószínűleg az a fehérorosz ellenzéki vezető, Marija Kalesznyikava sincs biztonságban, akit a fehérorosz hatóságok Ukrajnába próbáltak meg átzavarni, ám az aktivista ellenállt, s még az útlevelét is széttépte. Kalesznyikavát munkatársai most sem tudják elérni, és szerdán édesapja közölte: értesítették, hogy lányát őrizetbe vették, és az egyik minszki börtönben tartják fogva azzal, hogy nyilvánosan tett felhívást a hatalom átvételére és aláásta a nemzetbiztonságot.
A jelek szerint eltűnt az ellenzékiek akcióit szervező Koordinációs Tanács egy másik tagja, Makszim Znak. A politikus szerda reggel nem ment el egy előre megbeszélt interjú helyszínére, s amikor felhívták, közölte: „valakik jönnek”. Ezután már csak egyetlen sms érkezett tőle ezzel a szöveggel: ”maszkok”.
Mindenkit elvisznek
A hétfős testület tagjai közül már csak a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics van szabadlábon a hazájában, de a múlt héten őt is berendelték kihallgatásra a rendőrök. Az írónőt európai diplomaták védik otthonában, ahová újságírókat hívott azzal, hogy megkíséreltek betörni hozzá.
A többieket, köztük Szvjatlana Cihanouszkaját, az ellenzék elnökjelöltjét – külföldre kényszerítették vagy őrizetbe vették a fehérorosz hatóságok. A vezetők eltüntetése ellenére a tiltakozók kitartanak: mindennaposak a tüntetések és vasárnapra újabb nagy demonstrációt szerveznek a Lukasenka távozását követelő erők.
Közben egyre inkább úgy tűnik, hogy a „nagy testvér”, Oroszország diktál. A fehérorosz tévében – miután a helyi alkalmazottak többsége megunta a hazudozást és felmondott – az orosz állami propagandát terjesztő RT munkatársai állítják össze a műsorokat. A nyugati diplomaták szerint az orosz titkosszolgálat, az FSZB sorra küldi át embereit és a lehallgatást lehetővé tévő eszközöket Fehéroroszországba.
Putyin döntött
A nevük mellőzését kérő NATO-diplomaták szerint Vlagyimir Putyin – aki valószínűleg a hét végén Moszkvában fogadja Lukasenkát – elhatározta, hogy egy ideig mindenáron hatalomban tartja szövetségesét, mivel látja, hogy a megerősödött fehérorosz ellenzék sokkal inkább a Nyugat felé orientálódik, mint a negyed évszázada hatalomban lévő, diktatórikus eszközöket alkalmazó jelenlegi rezsim.
„Egyelőre nem világos, hogy mi a végső cél. Most úgy tűnik, hogy visszafogott eszközökkel igyekszik Moszkva megtartani Lukasenkát a hatalomban. Az viszont kérdéses, hogy látni fogunk-e Fehéroroszországban is zöld embereket, ha nem működnek a most alkalmazott eszközök” – idézett a Business Insider egy nyugati diplomatát. A nyilatkozó arra utalt, hogy 2014-ben a Kreml jelzések nélküli, azonosíthatatlan katonákat küldött az Ukrajnához tartozó Krímbe, és a „zöld emberek” segítségével annektálta a félszigetet.
Moszkvának ugyanakkor óvatosnak kell lennie, ha el akarja kerülni, hogy a fehérorosz nép – amely eddig barátként tekintett az oroszokra – ne váljon ugyanúgy ellenségessé, mint az ukrán, amely 2014 előtt ugyancsak szövetségesnek tartotta Oroszországot. Ahogy szélesedik ugyanis az orosz beavatkozás, úgy erősödnek a Kreml-ellenes érzelmek is. Míg az első hetekben a Lukasenka-ellenes jelszavak jellemezték a demonstrációkat, most sorra jelennek meg azok a kézzel írt plakátok, amelyek arról kérdezik Putyint: a néppel vagy Lukasenkával van-e. Szaporodnak azok a feliratok is, amelyek emlékeztetik Moszkvát és a világot arra, hogy Fehéroroszország független állam, nem pedig egy oroszországi régió.
Mélyülő integráció
Az ellenzék – a jelek szerint joggal – attól tart, hogy Lukasenkának nagy árat kell fizetnie azért, ha orosz segítséggel akar hatalomban maradni. Szeptember 3-án az orosz miniszterelnök, Mihail Misusztyin arról számolt be, hogy a minszki kormány tagjaival folytatott egyeztetésen sikerült előre lépni a két állam közötti unió elmélyítése felé: halad a közös, uniós kormány működési feltételeinek a meghatározása, és egyezség született több, gazdasági, kulturális és energetikai kérdésben is.
Nem kizárt, hogy az integráció ügyében végleges megállapodás születik Lukasenka és Putyin moszkvai találkozóján. Misusztyin szerint az unió elmélyítése ellenére Fehéroroszország és Oroszország is megőrzi szuverenitását, ám a politikus nem árult el további részleteket az új unió működéséről. Lukasenka eddig ellenezte az integráció elmélyítését, mert moszkvai tervek szerint a szövetségi állam élére a jelenlegi orosz elnök, Vlagyimir Putyin kerülne.
