Évek óta nem látott agresszivitással estek egymásnak kedd este Belgrád belvárosában az újabb koronavírus-zárlat hírére feldühödött szerb tüntetők és a szabadjára engedett rendőrök. Bár az indok az volt, hogy Alekszandar Vucsics szerb államfő újra szigorú kijárási tilalmat vezet be Belgrádban, a háttérben sokkal többször van szó.
Úgy tűnik, meghátrál a népharag elől Alekszandar Vucsics szerb államfő. Egy nappal azután, hogy jól letolta a „felelőtlen” szerb nemzetet, s közölte, péntek délutántól hétfő reggelig kijárási tilalmat vezet be a koronavírus-járvány által leginkább érintett körzetekben – egyebek mellett Belgrádban – szerda délután már arról beszélt, bár súlyos a helyzet, a gazdaságot nem szabad hagyni összeomlani, s ő csak fontolóra vette a szigorú korlátozások visszaállítását.
A szerdai napot Orbán Viktor fényezésével kezdő Vucsics – a szerb államfő az Európa cenzúrázatlanul című konferencián lépett fel együtt a magyar miniszterelnökkel – kijárási tilalommal kapcsolatos véleménye azután változott meg, hogy kedd este több ezren gyűltek össze a szerb parlament épülete előtt, s az államfő lemondását követelő tüntetők rövid időre még a törvényhozás épületébe is betörtek.
A dühről és elkeseredettségről tanúskodó, szervezetlen, ám erőszakos tüntetésre a rendőrök szokatlanul durván reagáltak: gumibotoztak, nem sajnálták a könnygázt, és több esetben olyanokat is agyba-főbe vertek, akiknek szemmel láthatóan semmi közük nem volt a demonstrációhoz.
Kad nema časti, sve je dozvoljeno!
— Biljana Lukić (@BiljanaLuki) July 7, 2020
Sutra nas mora biti sto puta više! pic.twitter.com/XJDWoOHNga
Azok a rendőrök viselkedtek agresszívan, akik az utóbbi több mint egy évben minden héten mindenféle erőszak nélkül eltűrték, hogy a Vucsics lemondását követelő belgrádi tüntetők felvonuljanak a belváros utcáin, és még néha provokálják is az egyenruhásokat. Az összetűzésekben 43 rendőr és 17 tüntető szerzett komolyabb sebeket, s a rendbontók – akik között a Dveri nevű szélsőjobboldali párt szimpatizánsai közül voltak a legtöbben – legalább öt rendőrautót felgyújtottak.
Gori od Corone. pic.twitter.com/YLeWaLEAzI
— Miodrag Bebić (@miodrag_bebic) July 8, 2020
Romló statisztika
Vucsics annak ellenére fújt visszavonulót, hogy Szerbiában tényleg napról napra romlik a helyzet. Míg az első hullámot – legalábbis a hivatalos statisztikák szerint – sikerült viszonylag kevés fertőzöttel és áldozattal megúszni, az utóbbi napokban több száz vírushordozót regisztrálnak minden 24 órában, és gyorsan emelkedik a halottak száma is. Jelenleg mintegy 17 ezer fertőzöttről tudnak, és a hivatalos adatok szerint 350 körül van a halottak száma. Azért kell hangsúlyozni a „hivatalos” szót, mert több jel utal arra, hogy a határozottságot mutatni akaró kormányzat elrejtette a halálos áldozatok számát: nem vágnak egybe a vidéki kórházak által szolgáltatott adatok és a központi statisztikák, s a bírálók szerint legalább nyolcszázra tehető az áldozatok valós száma.
A kedd este utcára vonult ezrek így nem csak az újabb zárlat miatt tiltakoztak: a tüntetés hátterében az is ott volt, hogy miközben már senki sem tudja, mennyi a betegek valós száma, az egyébként sem túl fényesen teljesítő gazdaságra súlyos csapást mért a Covid-19-járvány. És persze az is közrejátszott, hogy Vucsicsot – nem alap nélkül – azzal vádolják ellenfelei, hogy leépíti a szerbiai demokratikus intézményrendszert, és szép csendben diktatúrát épít ki a balkáni országban.
Megosztott ellenzék
A pályáját véres szájú nacionalistaként kezdő, majd Szlobodan Milosevics szerb vezető idején tájékoztatási miniszterként szolgáló Vucsicsot meglepetésként érhette a düh felszínre törése. Egy ideig úgy tűnt, megússza azt a nagy trükköt, hogy miután tavasszal szigorú korlátozásokat vezetett be, május végén – a júniusi, és fölényesen megnyert parlamenti választás előtt – pedig gyakorlatilag teljesen feloldotta a karantént, most, a megnyert voksolás után újra be akarta zárni a szerbeket otthonaikba. Az ellenzék részben éppen azzal vádolja őt, hogy számítóan viselkedett, és a választási győzelem érdekében kockáztatta a polgárok egészségét. A szerb egészségügy ugyanis meglehetősen rossz állapotban van, és képtelennek tűnik egy komoly beteghullám sikeres kezelésére.
Lehetetlen egyelőre megjósolni, mi történik majd pontosan a következő napokban Szerbiában, ám az valószínű, hogy lesznek további tüntetések, és az is szinte biztosra vehető, hogy Vucsics és rezsimje, még ha valamennyire meg is rendül, nem bukik bele a koronavírus-járvány kezelésében elkövetett hibákba. Vucsics – aki a nagy példaképekhez hasonlóan külföldi erőket is sejt a tüntetések mögött – mindenesetre közölte, tévednek azok, akik azt hiszik, erőszakkal bármit is el lehet érni Szerbiában. „Viselkedjenek felelősségteljesen” – tette hozzá.
Már csak azért sem valószínű, hogy Vucsics megbukik, mert az áprilisról június 21-re halasztott parlamenti választás megmutatta, a másfél évvel ezelőtt még többé-kevésbé egységesen fellépett ellenzék jelenleg képtelen az összefogásra. Az ellenzék egy része például bojkottálta a voksolást, ami végül csak arra volt jó, hogy Vucsics és szövetségesei még több parlamenti helyhez jutottak a 250 fős szkupstinában. A szövetségesek között van a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is: a párt, amely a jelek szerint elfelejtette, hogy a Szerb Radikális Párt – amelynek akkortájt éppen Vucsics volt a főtitkára – miket mondott a vajdasági magyarokról is az 1990-es évek elején kitört délszláv válság éveiben. A feledékenységért cserébe a kilenc parlamenti mandátumhoz jutott VMSZ valószínűleg megint kap egy-két államtitkári tisztséget.