Július 1-jén lépett életbe a városállam autonómiáját csorbító törvény, ami alapján őrizetbe vették a férfit.
Letartóztatták az első embert Hongkongban az újonnan bevezetett nemzetbiztonsági törvény alapján, amelyet sokan amiatt bírálnak, hogy tovább gyengítheti a különleges státusú város autonómiáját. A hongkongi rendőrség a Twitteren közölte, hogy letartóztattak egy férfit Hongkong függetlenséget hirdető zászló lengetése miatt, mert ezzel megszegte az új nemzetbiztonsági törvény előírásait.
#BREAKING: A man was arrested for holding a #HKIndependence flag in #CausewayBay, Hong Kong, violating the #NationalSecurityLaw. This is the first arrest made since the law has come into force. pic.twitter.com/C0ezm3SGDm
— Hong Kong Police Force (@hkpoliceforce) July 1, 2020
A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap pedig internetes oldalán arról számolt be, hogy a hongkongi rendőrök lila transzparenssel hívták fel a város egyik bevásárlóközpontja előtt gyülekező tüntetőket, hogy a nemzetbiztonsági törvény értelmében a szakadár vagy felforgató célzatú zászlók és feliratok feltartása, illetve ilyen tartalmú jelszavak skandálása jogsértésnek minősül, az ilyen tevékenységben résztvevőket őrizetbe vehetik, és eljárást indíthatnak ellenük.
A kora délutánra összegyűlt néhány száz ember között azonban így is akadtak, akik a tavaly júniusban kezdődött kormányellenes tüntetéshullám jelszavait kiabálták, illetve a Kínai Kommunista Pártot gyalázó posztereket tartottak fel. A BBC azt írja, hogy a rendőrség többnyire figyelmeztette a tüntetőket, hogy ne használjanak Kína-gyalázó szlogeneket, de több esetben paprikasprével is oszlatták a tömeget. A rendőrség vízágyút is bevetett a tömeg feloszlatására. Nem sokkal később közölték, hogy őrizetbe vettek 30 embert a gyülekezési törvény megsértése, intézkedés akadályozása, fegyverbirtoklás és az új törvény megsértése miatt.
Carrie Lam hongkongi kormányzó egy szerdai sajtótájékoztatón éppen a saját nemzetbiztonsági törvény felállításának sikertelenségét jelölte meg a hongkongi kormányzat egyik legfőbb kudarcaként, egy sor más elhibázott lépés mellett, amely végül a tavalyi tüntetéshullámot hívhatta elő. A kormányzó szerint a kialakult válsághelyzet helyi szélsőségesek felemelkedéséhez vezetett.
Tajvan eközben, csupán egy nappal a nemzetbiztonsági törvény elfogadása után hivatalt állított fel, amelynek feladata, hogy humanitárius segítséget nyújtson hongkongiak számára. A Taiwan News tajvani híroldal cikke szerint az iroda szolgáltatásokkal segíti mindazokat a hongkongiakat, akik Tajvanon kívánnak tanulni, üzleti tevékenységet folytatni, befektetni, vagy menedéket kérni. Caj Jing-ven tajvani elnök még kedden úgy vélekedett: a nemzetbiztonsági törvény elfogadása bizonyítja, hogy "az egy ország, két rendszer", amelynek mentén Peking Tajvannal való viszonyát is kívánja igazgatni, nem működhet.
A Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvényt a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága szavazta meg. A demokráciapárti aktivisták és több külföldi kormány is jelezte, hogy a törvény gyakorlatilag felszámolná a terület autonómiáját. Az amerikai kormány bejelentette, hogy a jogszabály miatt visszavonja a Hongkong számára biztosított különleges gazdasági és kereskedelmi előnyöket.
Hongkongban 2003 óta minden évben felvonulást rendeznek július 1-jén, annak évfordulóján, hogy a város 1997-ben visszatért Kínához a brit gyarmati uralom alól. Az idén a felvonulásra a rendőrség a koronavírus-járványra hivatkozva nem adott engedélyt. A felvonulást 17 évvel ezelőtt éppen az hívta életre, hogy a város saját alkotmányaként funkcionáló alaptörvény 23. bekezdése előírja Hongkong számára a saját nemzetbiztonsági törvény felállítását.