Világ MTI 2019. október. 18. 10:46

Kiderült, miért vált csatatérré a mexikói város

A Köpcös fiát akarták letartóztatni, mire megjelentek ott a Sinaloa kartell emberei kisteherautókkal, felfegyverkezve.

Szinte csatatérré változott Culiacán mexikói nagyváros csütörtökön, azután hogy egy rendőregység rajtaütött egy házban a Köpcös, vagyis Joaquín Guzmán bebörtönzött drogbáró egyik fián és három másik férfin. Le akarták tartóztatni őket, de a drogkartell túlerőben lévő fegyveresei megakadályozták ezt, és randalírozni kezdtek a 750 ezer lakosú városban.

A harmincfős rendőregység a kábítószer-kereskedelemmel vádolt Ovidio Guzmánon és három társán ütött rajta a házban, Sinaloa állam székvárosában. A várost uraló Sinaloa kartell emberei azonban körbevették a házat, és géppuskával felfegyverzett kisteherautóikon elárasztották a várost. A rendőrök a vérontás elkerülése érdekében elengedték Ovidio Guzmant és társait – közölte a mexikói kormány.

Guzmanék elengedése ellenére Culiacánban ezután heves összecsapások voltak a dogkereskedők és a rendőrség, valamint a hadsereg között. Az állam kormányzója felszólította a lakosokat, hogy keressenek fedezéket, aki épületben tartózkodik, maradjon ott.

Közben a helyi börtönből több rab kiszabadult, egyelőre nem lehet tudni, hányan. A kaotikus állapotok az éj leszállta után sem értek véget a városban. Az állam rendőrfőkapitányának tudomása szerint a csütörtöki erőszaknak két halálos és 21 sebesült áldozata van. A mexikói belbiztonsági erőket mozgósították, és összeült a kormány válságstábja is.

A Sinaloa vezérét, Joaquín Guzmánt az Egyesült Államokban tölti életfogytig tartó börtönbüntetését.

Hirdetés
hvg360 Medvegy Gábor 2024. november. 30. 15:00

Egy vérző ország minden gondja a lelkében – a mai propagandisták is megirigyelhetik, ahogy anno a magyar kormányfőről írtak

Harcolhattak volna robotzsaruval Horthy Miklós merénylői ellen száz évvel ezelőtt? A válasz meglepő módon majdnem igen, de ez még semmi. Az 1924 novemberében megjelent lapok meghökkentő híreiből válogattunk, amelyekből kiderül, hogy a vasútra mindig lehetett panaszkodni, a parlamenti zsidózás pedig nem sértett illemet akkoriban. A templomba járó nők kivágott, áttetsző ruhái ellenben igen.