Az első felmérések szerint továbbra is önállóan kormányozhat Lengyelországban a radikális jobboldali Jog és Igazságosság párt, amely a négy évvel ezelőttinél 10%-kal magasabb, 61 %-os részvétel mellett még növelte is mandátumai számát: az előzetes számítás szerint 235 helyett 239 képviselője lesz a 460 fős képviselőházban. 37,6 %-ról 43,6%-ra nőtt a támogatottsága. A remélt minősített többségtől azonban továbbra is messze van.
Az ellenzék részleges összefogása nem járt eredménnyel, mert pártjainak egy része gyengébb eredményt ért el, mint 2015-ben külön-külön. A 2015 előtt kormányzott Polgári Platform a liberális Korszerű Párttal és más kisebb csoportokkal együtt 27,4%-ot kapott, ez várhatóan 130 mandátum. Négy éve a két párt együtt 32,3%-ot, 166 helyet szerzett. A Parasztpárt most Pawel Kukiz egykori rockzenész pártjával együtt 9,6%-ot kapott (34 mandátum), míg négy éve együttvéve 14%-uk és 58 képviselőjük volt, főleg Kukiz akkori jobb szereplése miatt.
Nagy bravúr sikerült a korábban két cikluson át kormányzó, de 2015-ben a parlamentből kiesett baloldalnak, az egykori állampárt utódjának: visszakerült a törvényhozásba. Akkor 7,55% szavazat ellenére nem jutott be, mert két másik csoporttal koalícióban nem 5, hanem, 8%-os küszöböt kellett volna átlépnie. Most is két másik párttal együtt indult, de nem koalícióként. Ezek egyike 2015-ben még nem létezett, a másik 3,6%-kal a küszöb alatt maradt. Most az akkorinál gyengébb, összesen 9,6%-os eredmény elég volt 43 mandátumhoz. Javított eredményén és bejutott továbbá a szélsőjobboldali Konföderáció 6,4%-kal és 13 mandátummal – a négy éve is indult egyik alkotórésze akkor 3,6%-kal kiesett.
Mindezek előzetes felmérési eredmények, a hivatalos eredmény némileg különbözhet ezektől, de az csaknem biztosnak látszik, hogy az eddigi kormánypárt koalíciós partner nélkül, önállóan folytathatja a kormányzást. Az ellenzék hiába hívta fel a figyelmet arra, hogy Jaroslaw Kaczynski pártja a győzelmet a jogállam további szétverésére, a hatalom centralizálására fogja felhasználni, a választók többsége szemében többet számított a jó gazdasági helyzet, a bőkezű szociális juttatások egész sora, és az a fajta ideológikus nemzettudat-építés, amelyet az ellenzék nagy része elutasít.
Egyelőre nincs hír a szenátus választási eredményéről. Ott egyéni választókerületek vannak – míg a szejmnél regionális listák –, és nem kizárható, hogy ott az ellenzék jobb eredményt ér el, esetleg többséget szerez. A parlament felsőházának szerepe azonban korlátozott, legfeljebb lassítani tudja a szejm kormánypárti többsége által hozott törvények hatályba lépését, de megakadályozni nem.