2015-ben fogadta el azt a törvényt, amely lehetővé teszi a középkorban elűzött szefárd zsidók leszármazottjainak Spanyolországba települését. A spanyol állam a mórok kiűzése után, a XV. század végétől kezdve kényszerítette a zsidókat a keresztény hit felvételére, s akik nem engedelmeskedtek, kénytelenek voltak elhagyni az országot.

A BBC beszámolója szerint a törvény elfogadását követően a legtöbben – húszezren – Mexikóból jelentkeztek, a második és harmadik helyen Venezuela és Kolumbia áll.

Nem volt könnyű megfelelni a feltételeknek, a jelentkezőknek igazolniuk kellett, hogy közük van a több száz évvel ezelőtt elüldözött személyekhez. Ez után a jelentkezőknek vizsgázniuk kellett a spanyol történelem és alkotmány ismeretéből, s azt is bizonyítaniuk kellett, hogy beszélnek spanyolul. Az új spanyol állampolgároknak nem kell Európába költözniük, az állampolgárságot felvehetik akár az országukban lévő spanyol nagykövetségen vagy konzulátuson is.

Madrid a szefárdok tekintetében kivételt tett: annak ellenére engedélyezte, hogy a jelentkezők a megkapott spanyol állampolgárság mellett megtartsák az eredetit is, hogy Spanyolország általában nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét. Portugáliában még nem zárták le a spanyolhoz hasonló programot.

Történészek szerint a tömeges kiutasítás előtt mintegy 200 ezer zsidó élt az Ibériai-félszigeten. Becslések szerint világszerte jelenleg kétmillió szefárd zsidó él. 2015 előtt is visszatérhettek Spanyolországba a szefárdok leszármazottjai, ám a folyamat jóval bonyolultabb és időigényesebb volt.