Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A holland vezetésű nemzetközi vizsgálócsoport megnevezte azt a négy embert, aki a vádak szerint meghatározó szerepet játszott az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó maláj gép lelövésében, 2014 júliusában. A katasztrófában 298 ember vesztette életét. A vizsgálócsoporttal egy napon a Bellingcat oknyomozó portál is közzétette gyanúsítottjai nevét. Valamennyien olyan személyek, akik kapcsolatban álltak Moszkvával, illetve a kelet-ukrajnai szakadárokkal.
A nemzetközi vizsgálócsoport (JIT) szerint a Malaysia Airlines gépének lelövése elsősorban az orosz állampolgárságú Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov, valamint a szakadárok oldalán álló ukrán nemzetiségű Leonyid Harcsenko számlájára írható. Valamennyien tagjai voltak a szakadár területeken kikiáltott egyik állam, a „Donyecki Népköztársaság” (DNR) katonai titkosszolgálatának, a GRU DNR-nek, és ők voltak azok, akik rosszul azonosították a Boeinget, és azt hitték, egy ukrán katonai gépet vesznek célba az Oroszországból behozott Buk légvédelmi rendszerrel. A vádlottak elleni bírósági meghallgatások 2020. március 9-én kezdődnek, s a vizsgálócsoport vezető ügyésze Fred Westerbeke hozzátette: ha nem kerülnek Hollandiába a gyanúsítottak, akkor azok távollétében kerül sor a perre. Westerbeke hozzátette, nem számít arra, hogy Moszkva kiadná a vádlottakat – az alkotmány is tiltja ezt – azt viszont nem zárja ki, hogy Oroszországban őrizetbe veszik a gyilkossággal vádolt személyeket.
Oknyomozói megerősítés
A JIT-tel egy napon a Bellingcat nevű nemzetközi oknyomozó portál is a nyilvánosság elé lépett, s miközben maga is megnevezte a bűncselekmény elkövetésével vádolt személyeket, további részleteket is közzétett. Az ukrán titkosszolgálat által lehallgatott telefonbeszélgetések, valamint más, nyilvánosan elérhető forrásokból szerzett információk alapján a Bellingcat például azt írta, hogy Szergej Dubinszkij – aki a szakadár titkosszolgálat előtt az orosz GRU-ban szolgált – volt az, aki irányította a Buk-M1 Oroszországból Ukrajnába szállítását, majd annak gyors visszatelepítését. Az egész akció fő felelőse minden bizonnyal Girkin, aki ebben az időben a DNR védelmi minisztere volt, ám a Bellingcat szerint azt még mindig nem lehet tudni, ki adta ki a végső parancsot a végzetes rakétaindításra.
A Bellingcat közlése szerint Dubinszkij – aki a GRU DNR élén állt – egyik közvetlen beosztottja volt Oleg Pulatov, utóbbi felada volt az, hogy arra a helyre, a kelet-ukrajnai Siznye falu közelébe telepítse a Buk-ot, ahonnan kilőtték a polgári gépet megsemmisítő rakétát. Harcsenkónak hasonló szerepe volt, a DNR GRU felderítésében szolgáló tiszt volt az egyike azoknak, akik megszervezték a Buk Oroszországba való gyors visszavitelét. Azt már korábban közzétették a JIT emberei, hogy a Buk a Kurszkan állomásozó 53. légvédelmi dandár kötelékében tartozott.
A Bellingcat közzétette Igor Bezlev nevét is, ez az orosz hadseregből a szakadárok haderejébe átkerült tiszt volt az, aki nem sokkal a rakéta kilövése előtt telefonon beszélt egyik beosztottjával, aki arról számolt be, hogy látja feléje repülni a „madárkát”. Bezler utasította a Stelmah nevű beosztottat, hogy erről tegyen jelentést a parancsnokságnak. Az oknyomozó portál elemzéséből az is kiderült, hogy miközben Oroszország folyamatosan cáfolja, hogy bármiféle köze lett volna a 2014-es kelet-ukrajnai szakadár felkeléshez, teljesen szabad volt az átjárás az orosz hadsereg, illetve a szakadárok hadereje között.
Orosz zavarórepülés
Moszkva egyébként azt is cáfolja, hogy az Oroszországból érkezett Buk M1-es rendszerrel lőtték volna le az MH 17-es járatszámú maláj gépet. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerdán is megszólalt, s közölte, elfogadhatatlannak tartja, hogy Moszkva annak ellenére nem vehetett részt a holland vezetésű vizsgálatban, hogy ezt a Kreml illetékesei többször is kérték. A hollandok ezzel szemben azt állítják, az oroszok nem voltak hajlandóak az együttműködésre, sőt a különféle teóriákkal akadályozni próbálták az érdemi munkát.
Moszkva valóban előállt néhány, néha egymásnak is ellentmondó magyarázattal. Az egyik szerint az ukrán légvédelem nyitott tüzet a maláj gépre, mert összetévesztette azt a Vlagyimir Putyin orosz államfőt szállító repülővel. Míg az orosz médiumok egyik fele többször is megismételte ezt a verziót, a be nem avatott médiumok arról beszéltek, hogy az ukrajnai válság kitörése után Putyin soha nem repült be ukrán terület fölé.
Egy másik orosz verzió szerint két ukrán harci gép lőhette le a maláj repülőgépet. Erről egy magát Carlosnak nevező spanyol férfi számolt be az RT orosz hírtelevíziónak adott nyilatkozatában, aki azt állította az incidens idején légi irányítóként dolgozott a kijevi Boriszpil repülőtéren. Carlosról azonban kiderítette a Szabad Európa rádió, hogy sohasem volt légi irányító, viszont évek óta Romániában él, ahol néha csalási ügyek miatt meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással. Amikor Carlost megtalálták az újságírók, azt mesélte, hogy közel 50 ezer dollárt kapott az RT-től, amiért légi irányítónak adta ki magát.
Az EU orosz dezinformációkkal foglalkozó portálja 57 orosz verziót gyűjtött össze, ezek egyike szerint a maláj gépen már a felszállás pillanatában is halottak ültek a székekben, s az egész akció egy olyan – vélhetően amerikai – provokáció volt, amellyel az ártatlan Oroszországot akarták lejáratni. De volt egy olyan verzió is, amely szerint egy MIT-hallgató Massachusettsből elküldött egy olyan amerikai műholdképet, amelyen éppen az látszik, amint egy ukrán MiG-29-es tüzet nyit a Boeingre. Aztán hamar kiderült, hogy a kép nem az USA-ból, hanem egy orosz internetes portálon folytatott chatből származik.
Maláj kétségek
Bár a JIT mér tavaly májusban közzétette azokat a fényképeket és videókat, amelyeken az látszik, hogy Oroszország és Kelet-Ukrajna között közlekedik a Buk M1-es üteg, Mahatir Mohamad malajziai miniszterelnök a napokban kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy valóban Oroszország állna a tömeggyilkos akció mögött. Szerinte kizárt, hogy egy olyan fegyelmezett állam, mint Oroszország ilyen cselekedetre lenne képes. Hozzátette, azt nem vitatja, hogy egy Buk-kal lőtték le a gépet, de szerinte azt akár Ukrajnában is gyárthatták.
A miniszterelnök azt is furcsának nevezte, hogy Malajziát kihagyták a JIT-vizsgálatból. Az lehet, hogy nincs meg a szükséges szaktudásunk és gyakorlatunk, de ezt meg lehet vásárolni” – tette hozzá a politikus. Malajzia és Oroszország között egyébként komoly katonai együttműködés van, az ázsiai ország légierejében 28 darab Szu-30-as, illetve MiG-29-es szolgál. Ezek közül azonban csak négy képes felszállni, tavaly novemberben, amikor Mahatir Mohamed Moszkvában tárgyalt, azt kérte Putyintól, hogy Moszkva segítsen a gépek megjavításában és karbantartásában.
