Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Látszik, hogy nem a Fidesz nevezte ki a párt EPP-tagságának ügyében vizsgálódó tanácsot, abban ugyanis nem csak egy véleményen lévő politikusok kaptak helyet.
Az Orbán Viktorral közismerten jó viszonyt ápoló egykori osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel, a Fidesz EPP-ből való kizárása mellett érvelő belga Herman Van Rompuy, az Európai Tanács volt elnöke, illetve az Európai Parlament egykori elnöke, Hans-Gert Pöttering alkotja azt a „Bölcsek tanácsát”, amelyet az EPP hozott létre, hogy megvizsgálja, helye van-e magyar kormánypártnak az Európai Parlament legnagyobb frakciójában, az Európai Néppártban.
A mérleg nyelvének szerepét Pöttering játszhatja, aki ugyan korábban támogatta a Fideszt, ám az utóbbi időben nem szólalt meg Orbán védelmében, és ez arra utalhat, hogy elpárolgott a szimpátia. Schüssel kiválasztását azt teszi igazán érdekessé, hogy a politikus akkor volt kancellár, amikor az ezredfordulón éppen a szélsőjobbot kormányzati pozícióba engedő Ausztria volt az EU szégyenpadján.
Látszik, hogy nem a Fidesz nevezte ki a párt EPP-tagságának ügyében vizsgálódó tanácsot, abban ugyanis nem csak egy véleményen lévő politikusok kaptak helyet. Az egyik ellenpont a flamand Herbert van Rompuy, aki már többször is közölte, a Fidesz nem tiszteli az EU és az EPP alapelveit, és ezért ki kellene zárni a pártot a frakcióból. „Nagyon türelmesek voltunk Orbán Viktorral, de egyértelmű, hogy amit tesz, az ellentétes az EPP értékrendjével. Már csak egy dolog hiányzik, annak a kimondása, hogy valamikor, lehet, hogy nem holnap, de Orbánnak nem lesz helye többet a frakcióban” – mondta februárban a politikus a flamand nyelvű belga közszolgálati VRT televíziónak adott nyilatkozatában.
A 71 éves Van Rompuy, aki korábban Belgium miniszterelnöke is volt, azt is többször elmondta, hogy Orbánról és Fideszről már régóta súlyos viták dúlnak a frakcióban, ám korábban azért nem indult eljárás a párt ellen, mert nem volt olyan tömörülés, amely kezdeményezte a kizárást. Rompuyt hívei és ellenfelei is olyan politikusnak tartják, aki kiválóan ért a kompromisszumok kereséséhez – ez Belgiumban, ahol általában nehezen megy a kormányalakítás – ugyancsak szükséges erény. „Minden félnek győztesen kell kikerülnie a tárgyalásokból, ha van vesztes fél, az nem nevezhető jó alkunak. Még akkor is, ha az erőnk az egységben van, a gazdagságunk a sokszínűségben rejlik” – mondta az EU-n belüli tárgyalásokról. Az egyértelműen erős Európát akaró Rompuyről rosszabb véleménnyel vannak az EU-szkeptikusok, a már korábban is fenegyereknek számító Nigel Farage – "a Brexit atyja” – egyszer azt találta mondani róla, hogy Van Rompuynek annyi karizmája van, mint egy nedves szőnyegnek, vagy egy alacsony rangú banktisztviselőnek.
Rompuyhöz képest a másik végpont Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, aki személyesen is sokat köszönhet Orbánnak, hiszen amikor az akkor még csak 15 államból álló unió tagországai 2000-ben a kapcsolatok részleges megszakításával büntették Bécset, mert a néppárt (ÖVP) koalícióra lépett a szélsőjobboldali és EU-ellenes, Jörg Haider féle Szabadságpárttal (FPÖ), a Fidesz és Orbán Budapesten fogadta az osztrák vezetőt, és védelmébe vette az akkor „fekete-kéknek” nevezett koalíciót.
Az Ausztria elleni két- illetve többoldalú szankciók nem jártak eredménnyel, s az akkor felkért három „bölcs” ajánlása alapján az éppen az EU soros elnöki tisztét betöltő Franciaország javaslatára a tagállamok feloldották a büntetőintézkedéseket. Schüssel – az ÖVP akkori elnöke – manapság visszaadja a kölcsönt és minden lehetséges fórumon azt hangsúlyozza, a Fidesz és a magyar kormány nem építi le a demokráciát.
Az 1945-ben született Schüssel 2011-ben azt követően jelentette be, visszavonul a politizálástól és lemond parlamenti képviselőségéről is, hogy neve előkerült egy korrupciós botrányban: állítólag az ÖVP több magas rangú tagja csúszópénzt kapott több nagy cégtől, köztük a Telekom Austriától is. Schüssel ártatlanságát hangoztatta, s közölte, azért vonul vissza, hogy ne akadályozza a vizsgálatot. „Senki sem tudja szavatolni, így én sem, hogy senki sem volt, aki visszaélt volna a bizalmammal. Viszont senki sem bánná jobban, ha kiderülne, hogy ez így volt” – mondta a politikus.
Valószínűleg a 2000-ben elszenvedett kudarc miatt vette tudomásul gyakorlatilag zokszó nélkül az EU, hogy 2017-ben az ÖVP ismét összeállt a Szabadságpárttal. Ezt persze azonnal örömmel szóvá is tette Farage. „2000-ben is az Európai Parlamentben ültem, és a testület szankciókat akart Ausztria ellen, mert az FPÖ bekerült a kormánykoalícióba. Ugyanaz a helyzet, mint 2000-ben volt, és mégsem mond senki semmit. Az EU-szkeptikus politizálás mostanra már a mainstreammé vált” – írta egy Twitter üzenetben az örökmozgó EU-ellenes politikus.
A „nyugati bölcsek” trojkájában Hans-Gert Pöttering számít „fekete lónak”, egyelőre nem tudni, hogy Orbán egykori szövetségese – aki a Magyar Éremrend nagykeresztjét is megkapta hat évvel ezelőtt – melyik oldalra áll. Pöttering a 2004-2009 választási ciklus második felében töltötte be az EP elnöki tisztét, s egyértelműen a föderatív Európa hívének számít, s ez az az elv, amelytől Orbán egyre távolabb kerül a „népek Európájának” az erőltetésével.
Egy interjúban, amikor arról kérdezték, mi jut eszébe az Európa szóról, közölte: az értékek. Megkérdezték arról is, milyennek látja az EU-t húsz év múlva: „Olyan közösségnek, ahol a polgárok erős európai identitással rendelkeznek majd, s akik az EU-n belül, és azon kívül is megvédelmezik a közös értékeket” – válaszolta. Az ugyancsak 1945-ben született Pöttering, a konzervatív Konrad Adenauer alapítvány első embere volt egyébként az, aki az EPP akkori frakcióvezetőjeként 2004-ben Orbán Viktorral együtt aláírta a frakció és a Fidesz közötti együttműködésről szóló megállapodást.
A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.
