Világ hvg.hu 2019. március. 13. 11:49

Kurz Magyarországgal példálózva bírálja Macron Európa-tervét

Sebastian Kurz osztrák kancellár bírálta Emmanuel Macron francia államfő „Európa-tervét”. A párizsi vezető az unió alapos reformját sürgeti, s egyebek mellett felvetette, hogy ez EU-ban egységes szintű minimumbért kellene bevezetni.

„Azt hiszik a német autógyárak nyitnának üzemeket Lengyelországban és Magyarországon, ha a bérek pont akkorák lennének, mint Németországban?” – vetette fel a Macron tervét bíráló Kurz az ARD német televíziónak adott nyilatkozatában. Az osztrák politikus szerint ugyan nagyon jól hangzik az egységes minimálbér ötlete, ám a terv jelenleg teljes mértékben megvalósíthatatlan az EU-ban.

A Marcon-tervet teljes egészében ide kattintva olvashatja el. Ebben a francia államfő azt írja, Európának minden dolgozó számára be kell vezetnie a szociális pajzsot, ami biztosítja, hogy ugyanazon a munkahelyen ugyanolyan díjazás érvényesül, és országspecifikus minimális európai bért garantál, amit minden évben kollektívan vitatnak meg.

Kurz arról is beszélt, hogy a határok védelmével kapcsolatos tervek és az internetszolgáltatók tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatos elképzelések jók, ám épp az európai egységes szociális hálóra vonatkozó elképzelés utópiának tűnik. Azt pedig egyenesen veszélyesnek nevezte, hogy vonják egybe az EU-tagállamok adósságait. „Már most elég vonzó az országoknak a hitelek felvétele” – magyarázta az osztrák kancellár, aki szerint a Macron-féle ötlet következménye az lenne, hogy a szigorúbb fiskális politikát folytató országokban beszedett adó a költekező államokba kerülne át.

Kurz bírálata hasonló volt ahhoz, amelyet a német CDU vezetője, Angela Merkel utódja, Annagret Kramp-Karrenbauer fogalmazott meg a Macron-tervvel kapcsolatban.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.