Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Könnyen rászedheti Kim Dzsongun.
A The Washington Post felidézte, hogy Trump, aki korábban csak "rakétás embernek" nevezte Kim Dzsongunt, egy szeptemberi kampányrendezvényen már arról beszélt, hogy "beleszeretett" az észak-koreai vezetőbe.
A két vezető tavaly júniusban Szingapúrban tartott találkozóját ugyan történelminek minősíti, de hozzáteszi, hogy kevés konkrétumot eredményezett. Trump és Kim Szingapúrban csak nagy általánosságban állapodott meg arról, hogy szükség van az egész Koreai-félsziget és ezen belül Észak-Korea atomfegyver-mentesítésére, de sem részletekről, sem az ellenőrzés módjairól, sem az Egyesült Államok kínálta ellentételezésről nem esett szó, legalábbis a nyilvánosság előtt.
A The Wall Street Journal szerint némi előrehaladás a két ország viszonyában valóban történt. Hazaszállították például az Egyesült Államokba a koreai háborúban életüket vesztett amerikai katonák földi maradványait, és szabadon bocsátották az Észak-Koreában fogva tartott amerikai állampolgárokat. Ez azonban csak kezdeti gesztus lehet, ennél több kell – írják. Mint a The Washington Post fogalmazott: a hanoi találkozón az atomfegyver-mentesítés lényeges elemeiben kell vagy kellene megállapodni, és ehhez egyfajta útitervet vagy menetrendet kell összeállítani.
Duyeon Kim, a Center for a New American Security (Központ az Új Amerikai Biztonságért) nevű kutatóközpont munkatársa az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) így fogalmazott: "A vietnami csúcs meghatározza majd, vajon lehetséges-e valaha is Észak-Korea valódi atomfegyver-mentesítése, és Washington vajon milyen árat hajlandó fizetni ezért, miközben biztosítja az észak-koreai rendszer túlélését és az ország gazdasági felvirágzását".
"Az ördög a részletekben rejlik majd" – írta a The Washington Post. A lap elemzője szerint mind az amerikai, mind az észak-koreai tárgyaló félnek konkrét ajánlatokat kell tennie. Ezzel összefüggésben elemzők utalnak Stephen Biegunnak, az amerikai külügyminisztérium észak-koreai különmegbízottjának véleményére, amelyet egy minapi sajtótájékoztatón fejtett ki. Eszerint "apró lépések politikája" következik, mert Washington álláspontja szerint Észak-Korea változatlanul komoly fenyegetést jelent. Biegun hivatkozott a többi között amerikai kutatóintézetek adataira és elemzéseire, melyek szerint Phenjan nem kezdte meg atomlétesítményei leszerelését.
Az észak-koreai fenyegetés tényét a hanoi tárgyalásokon jelen lévő Mike Pompeo külügyminiszter egy vasárnapi televíziós interjújában is megerősítette.
Elemzők azonban rámutatnak, hogy mind Pompeo, mind Biegun álláspontja ellentétes Donald Trumpéval, aki többször is azt fejtegette, hogy "nincs többé nukleáris fenyegetés Észak-Korea felől". Igaz viszont, hogy több mint 400 nap óta nem került sor nukleáris vagy ballisztikusrakéta-kísérletekre Észak-Koreában.
Kim Dzsongun már felajánlotta a jongbjoni létesítmény leszerelését, de még nem fogott hozzá. Toby Dalton, a Carnegie Alapítvány szakértője egy januárban tartott konferencián azt hangoztatta: ez lehet az első lépés a kitűzött célok megvalósításában. A nagy kérdés azonban – tette hozzá Dalton –, hogy Washington mit ajánl majd ezért cserébe.
Az elemzők abban egyetértenek: az amerikai tárgyalók egyik legnehezebb dolga az lesz, hogy megfejtsék, mit gondolnak észak-koreai partnereik. Emlékeztetnek arra, hogy Észak-Korea a korábbi tárgyalásokon nem volt megbízható partner, és nem kevesen attól is tartanak, hogy Trumpot rászedhetik Hanoiban. Megjegyzik ugyanakkor azt is, hogy maga Donald Trump sem kiszámítható tárgyaló partner.
Michael O'Hanlon, a liberális Brookings Intézet kutatója egy interjújában azt hangsúlyozta: meglehet, hogy Donald Trump kezdeményezéseinek eredményei még bizonytalanok, de legalább megteremtették "az előrehaladás lehetőségét".
Maga Donald Trump – aki hétfőn már elindult Vietnamba – többször is azt hangsúlyozta: "Amíg nincsenek rakétakísérletek (Észak-Koreában), addig nekem nem sürgős a konkrét megállapodás."
