Az igazságszolgáltatás függetlenségéért tüntettek Romániában
Ezrek tüntettek Romániában az igazságügyi törvények módosítása ellen. Korábban bírák és ügyészek munkabeszüntetéssel tiltakoztak a módosítások ellen. A román igazságügyi rendszer átalakítását 2018 őszén az Európai Parlament is bírálta.
Az igazságügyi törvényeket módosító, néhány napja elfogadott sürgősségi kormányrendelet ellen rendeztek tüntetést február 24-én, vasárnap Bukarestben és Románia több nagyvárosában civil szervezetek és ellenzéki pártok. A bukaresti kormány székháza előtti téren több ezer demonstráló követelte a kormányrendelet visszavonását, amely szerintük politikai felügyelet alá vonja az igazságszolgáltatást. A demonstrálók szolidaritásukat fejezték ki a bírákkal és ügyészekkel, akik pénteken az ország több városában néma tüntetéssel, munkabeszüntetéssel tiltakoztak a megkérdezésük nélkül, titokban előkészített jogszabály ellen. Viorica Dancila kormányfő hétfőre konzultációra hívta a bírák és ügyészek szervezeteit, ám azok azzal utasították el, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége nem alku tárgya.
A bukaresti kormány kedden fogadott el azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletet a tavaly hatályba lépett új igazságszolgáltatási törvények újabb módosításáról. A kabinet egyebek mellett arról határozott, hogy a vezető ügyészi tisztségeket ezentúl bírák is megpályázhatják, holott a tavalyi reform egyik fő alapelve volt az ügyészi és a bírói pálya szigorú szétválasztása. A rendelet egy másik előírásával a bírák és ügyészek visszaéléseit vizsgáló speciális vádhatóságot - amelyet a legutóbbi módosításkor hoztak létre - kivonták a legfőbb ügyész hatásköre alól.
Szerdán az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki a kormány rendeletével szemben, és felszólította Romániát, mielőbb térjen vissza az igazságszolgáltatási reformok útjára, és tartózkodjon az eddig elért eredmények eltörlésétől.
Egyre növekvő aggodalommal követi az Európai Bizottság a romániai fejleményeket, visszalépés figyelhető meg a reformfolyamatban – jelentette ki Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament (EP) 2018. október 3-ai strasbourgi plenáris ülésén. Frans Timmermans a román jogállamisági helyzetről szóló vitában hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupcióellenes küzdelem elengedhetetlen sarokköve egy erős Romániának az Európai Unióban, márpedig ezeket jelentősen gyengítené, amennyiben változtatás nélkül fogadnák el a vitatott jogszabályokat. Rámutatott, hogy korábban jelentős előrelépések történtek, ezek visszafordíthatatlansága pedig előfeltétele a román igazságszolgáltatás működését ellenőrző uniós mechanizmus (CVM) lezárásának. Az alelnök szerint aggodalomra ad okot az igazságügyi reform, a büntető törvénykönyv módosítása és a korrupcióellenes ügyészség vezetőjének leváltása is, amelyek egyikében sem látható jele annak, hogy a román hatóságok figyelembe vennék a nemzetközi ajánlásokat.
Az Európai Bizottság már 2018 elején figyelmeztetett a tervezett módosítások negatív hatásaira az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége és a korrupció elleni fellépés hatékonysága szempontjából.
Bukarest az ország 2007-es EU-csatlakozásakor vállalta az igazságszolgáltatásában tapasztalható hiányosságokat felszámolását, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság egy értékelési mechanizmus keretében figyelemmel követi. Ennek lezárása azért is fontos, mivel több uniós tagország is ettől tette függővé Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségbe. Jean-Claude Juncker az EU helyzetéről szóló, szeptemberi beszédében ismét kiállt Románia schengeni tagsága mellett.