A moszkvai védelmi minisztérium adatai szerint 2017-ben mintegy tízezer katona vett részt az ország nyugati felében rendezett stratégiai gyakorlaton, egy évvel később ez a szám már 300 ezer volt, amikor egy hasonló gyakorlatot tartottak a keleti országrészben. „De nem csak a számok érdekesek, hanem az is, hogy mit csinál a hadsereg. Oroszországnak rengeteg fegyvere van, s a gyakorlatokból kiderül, pontosan milyen feladatok végrehajtására készülnek” – mondta Johan Norberg, az intézet egyik igazgató-helyettese.

A svéd védelmi minisztérium is megjelentett egy tanulmány, s a Háború begyakorlása – Oroszország  stratégiai hadgyakorlatai 2009-2017 című elemzés szerint Moszkva most kiterjedt, a kontinens nagy részét érintő katonai összecsapásokra gyakorol. „Oroszország arra készül fel, hogy a regionális összetűzések mellett miként lehet megvívni egy hosszú és kiterjedt háborút a NATO-val, vagy Kínával” – hangsúlyozzák a svéd szakértők.

Az orosz hadsereg közben látványosan növeli harckészültségét is, azt, hogy a békeállapotból miként képes átállni a háborús feladatok végrehajtására. „A harckészültségi szint ellenőrzése néha a polgári lakosságot is érinti, ez is azt mutatja, hogy a kormányzat mennyire fontosnak tartja az átfogó készülődést, azt, hogy háború esetén a többi minisztérium, illetve állami szerv is támogassa a hadsereget” – mondta Norberg.

Szerinte az, hogy az orosz hadsereget az utóbbi tíz évben több helyen – Grúziában, Ukrajnában és Szíriában – is bevetették, azt mutatja, hogy Moszkva nem riad vissza a fegyveres erőszak alkalmazásától. Ezért nagyon fontos megérteni, hogyan és miért kész az ország a hadsereg alkalmazására. A hadgyakorlatok pedig segítséget adnak ezen kérdések megválaszolásához” – mondta a szakértő.

Nem a mostani tanulmány az első jele annak, hogy Svédország tart Oroszországtól, tavaly az összes háztartás megkapta azt a füzetet, amelyben a kormány részletesen elmagyarázta, mi a teendő háborús helyzetben.