Mivel a romák alapjogai továbbra is rendszeresen sérülnek, az Európai Parlament szigorúbb és hatékonyabb fellépést sürget a cigányellenességgel szemben – írták az EP-képviselők strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban. Jelenleg úgy látják, hogy az iskolai szegregáció, a lakhatáshoz, munkához és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés jelenti a legnagyobb problémát Európa-szerte. A legnehezebb helyzetben a roma fiatalok vannak, akik egyre nagyobb arányban nem vesznek részt sem az oktatásban, sem a munkaerőpiacon.

A képviselők azt várják az Európai Bizottságtól, hogy egyértelmű és kötelezően teljesítendő célértékek, határidők és mutatók kijelölését követelje meg a tagállamoktól a 2020 utáni időszakban. Ezen adatok segítségével lehet majd ugyanis felmérni a roma integráció eredményét azt követően, hogy a jelenlegi uniós keret véget ér.

Az integrációs politikába a civil szervezeteket és a romák képviselőit is bevonnák, valamint a közélet minden területén, így a médiában, a közintézményekben és a politikai testületekben is több romának kellene megjelennie. A romák életkörülményeinek és kilátásainak javításához pedig fel kell használni az unió strukturális alapjait, a jelenlegi és a korábbi finanszírozás esetében tapasztalt visszaéléseket ki kell vizsgálni, és jogi lépéseket kell tenni az elkövetők ellen.

Járóka Lívia fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő is azt hangsúlyozta, hogy az unió jelenlegi romaintegrációs stratégiája nem elég hatékony, mert a romák társadalmi, gazdasági és kulturális kirekesztése Európa-szerte folytatódik. Közleménye szerint a következő roma stratégiában új célokat kell kitűzni a romák környezetvédelmi szempontból fenntartható és digitális társadalomba való beilleszkedésére, valamint az oktatáshoz, a lakhatáshoz, a foglalkoztatáshoz és az egészségügyhöz való hozzáférés javítása érdekében.