A sepsiszentgyörgyi születési volt romániai főügyészt menesztették hivatalából országában, mivel a román kormányzó párt vezetőjét szerette volna levadászni. Az EU testülete azonban őt szeretné a Magyarországot tagjai között nem tudó Európai Ügyészség élére, de országában ennek sokan nem örülnek.
A román korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly nyáron felmentett volt vezetője a legesélyesebb az európai főügyészi posztra, a román igazságügyi miniszter azonban tiltakozik kinevezése ellen.
Az európai főügyész kiválasztásával foglalkozó, 12 tagú tanácsadó testület 24 pályázat áttanulmányozása és 11 jelölt meghallgatása után január 31-én készítette el három nevet tartalmazó javaslatát, a lista élére helyezve Kövesit. A javaslatot az európai főügyész kinevezésében illetékes Európai Parlament elnökének, Antonio Tajaninak és az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Románia igazságügyi miniszterének, Tudorel Toadernak küldték meg.
Így az EU igazságügyi minisztereinek hétvégi tanácskozását – a román uniós elnökség képviselőjeként – Bukarestben vendégül látó Toaderra vár az a feladat, hogy a DNA-főügyészi posztjáról éppen az ő kezdeményezésére eltávolított Kövesi európai főügyészi kinevezését napirendre tűzze, vagy éppenséggel elnapolja.
A román elnök, Klaus Iohannis júliusban mentette fel Laura Codruta Kövesit, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetőjét. A 44 éves Laura Codruta-Kövesi Románia leghatalmasabb emberét, De Liviu Dragneát, a kormánypárt vezetőjét akarta ugyanis levadászni.
Kövesi esélyessé válásának hírére reagálva a román igazságügyi miniszter úgy vélekedett: az európai főügyészi kiválasztásával foglalkozó testület tagjai "nem ismerik azokat a visszaéléseket, amelyeket Laura Codruta Kövesi az állampolgárok és a jogállamiság ellen elkövetett".
A bukaresti szociálliberális koalíció azonban azt mondja, a DNA-t Kövesi főügyészi ténykedése idején a titkosszolgálatok irányították a háttérből, a vádhatóság pedig zsarolással és megfélemlítéssel szerzett hamis bizonyítok alapján ártatlan embereket hurcolt meg, politikai tisztogatást végez a korrupcióellenes harc ürügyén.
A 2020-ig létrehozandó, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények felderítésére hivatott Európai Ügyészséghez az EU 28 tagállama közül 22 csatlakozott, a többi nem, köztük Magyarország sem.