Oslóban hirdetik ki pénteken az idei évben a Nobel-békedíj kitüntetettjét, az előzetes találgatások szerint az amerikai és az észak-koreai elnök, továbbá a görög és a macedón kormányfő is az esélyesek között van – írja az MTI.

Az APA osztrák hírügynökség hétfői beszámolója szerint a nemzetközi sajtóban az idén is több olyan ismert politikuspáros neve szerepel, akik – mint az APA fogalmazott – közösen reményt nyújtottak évtizedes konfliktusok békés rendezésére.

Köztük a legismertebb Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető párosa, ők ketten az év első felében együttesen tettek látványos kezdeményezést az 1950-es évek óta befagyott koreai konfliktus rendezésére.

A lapok ugyancsak az esélyesek között említették Zoran Zaev macedón miniszterelnököt és Alekszisz Ciprasz görög kormányfőt is, akiknek közös kompromisszumos javaslata a Macedónia és Görögország közötti évtizedes névvita rendezését szolgálja. A hétfői kommentárok ugyanakkor arra mutattak rá, hogy a kérdésben megrendezett vasárnapi, eredménytelen macedóniai népszavazás beárnyékolhatja esélyeiket a Nobel-békedíjra.

A lehetséges kitüntetettek között szintén felmerült Ljudmila Alekszejeva és Szvetlana Gannuskina orosz emberi jogi aktivisták neve, továbbá a Memorial orosz jogvédő szervezet is. Több, a menekülteket segítő civil szervezetet is említettek az esélyesek sorában, köztük az Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezetet, valamint az úgynevezett fehér sisakosokat, a szíriai lázadók uralta területeken működő mentőszolgálatot.

Az APA nem zárta ki Denis Mukwege kongói sebész, nőgyógyász kitűntetését sem. A kongói orvos az általa alapított kórházban az országban folyó harcok során megerőszakolt nők kezelésével foglalkozik.

Az intézet szerint az esélyesek között lehet az iraki kurd emberi jogi aktivista, Nadia Murado, aki az Iszlám Állam terrorszervezet tagjai által megerőszakolt nők jogaiért küzd, továbbá az ENSZ Világélelmezési Programja is.

A Nobel-békedíjra bárkit lehet jelölni, de azok köre, akik jelölhetnek, korlátozott. Ebbe a körbe tartoznak a kormánytagok, egyetemi professzorok, békekutatók és a korábbi Nobel-békedíjasok. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét.

A díjat 1901 óta 98 alkalommal ítélték oda, 19 alkalommal azonban nem talált gazdára ki. Tavaly a Nobel-békedíjat az atomfegyverek betiltásáért küzdő ICAN nemzetközi civil kezdeményezés vehette át.