Először fordul elő, hogy a lengyel elnök szembeszegül a kormánypárttal, a Jog és Igazságossággal, amelynek törekvéseit – igaz, csak közvetve – először hasonlította ahhoz, ami az egykori kommunista rezsimre volt jellemző.
Vétót emelek, a Legfelső Bíróságról és az Országos Bírósági Tanácsról hozott törvény nem lesz része a lengyel jogrendnek
– jelentette be Andrzej Duda köztársasági elnök hétfő délelőtt. A vétó megdöntéséhez háromötödös minősített többségre lenne szükség, amit a kormánypárt valószínűleg nem tud összeszedni. Most először történt, hogy a Jog és Igazságosság által jelölt, a kormánypártot 2015 végi kormányra kerülése óta szinte mindenben kiszolgáló államfő szembeszáll megbízóival. De a harmadik, nem kevésbé romboló hatású bírósági törvényt várhatóan aláírja.
Napok óta folytak a tömegtüntetések az igazságszolgáltatás függetlenségének megsemmisítése ellen. Éles figyelmeztetések érkeztek az Európai Uniótól, az amerikai külügyminisztériumtól, és hosszú telefonbeszélgetést folytatott a lengyel elnökkel Merkel német kancellár is. Andrzej Duda most azt mondta: tudja, hogy minden oldalról elégedetlenséget vált ki, ideértve saját választóit is. Ugyanakkor a kormányoldalt és az ellenzéket egyaránt megfontoltságra intve felhívta a figyelmet arra, hogy miközben az elégedetlenséget ki lehet fejezni békés tüntetéseken, „a kormány megdöntésére a választások valók”.
A rövid elnöki beszédben feltűnő volt, hogy hivatkozott egy régi ellenzékivel, az 1989 előtt többször bebörtönzött Zofia Romaszewskával folytatott beszélgetésére, aki azt mondta neki: élt olyan rendszerben, ahol a kormányzathoz tartozó legfőbb ügyész beleszólhatott a bíróságok munkájába, és ezt nem szeretné újra megérni. Ezzel Andrzej Duda közvetve az állandóan átkozott kommunista rezsimhez hasonlította a Jaroslaw Kaczynski vezette kormánypárt törekvéseit, és ez tőle váratlanul kemény kijelentés. De legalább ennyire feltűnő, hogy azt a törvényt mégsem említette a megvétózottak között, amely szerint az igaszságügyi miniszter szabadon válthatja le és nevezheti ki a bíróságok elnökeit a bírói kar megkérdezése nélkül. Pedig mint az idősebb elemzők emlékeztetnek rá, a kommunista rendszer így működött: a bírák többsége akkor sem volt az állampárt tagja, de a megbízható bírósági elnökök megoldották, hogy a fontos ügyekben a párt által kívánt ítélet szülessen.
Amire vonatkozik a vétó: az Országos Bírósági Tanács megbízása nem szűnik meg idő előtt, és később is a bírák maguk választhatják a testület többségét, amely a bírói kinevezésekre és előléptetésekre javaslatot tesz az államfőnek. Nem oszlatják fel jelenlegi alakjában a Legfelső Bíróságot sem. A kormánypárt valószínűleg nem lesz képes összegyűjteni a vétó elutasításához szükséges háromötödöt, mert ebben a kérdésben a teljes ellenzék egységes. Valószínűleg eljárási trükkök sem segítenek, bár ebben a házelnök és köre igen fantáziadús. Ha a vétó érvényben marad, az Kaczynskiék első komoly veresége lesz.