Világ MTI 2016. május. 01. 17:49

Kifütyülték az osztrák kancellárt

Lemondásra buzdították az elnökválasztás első fordulójában elszenvedett kínos vereség miatt Werner Faymann osztrák kancellárt az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) május 1-jei bécsi gyűlésén.

"Törvényekre és a rendet biztosító eszközökre van szükségünk" - bizonygatta a kancellár a városháza előtt összegyűlt mintegy 80 ezer embernek a kormány egyre keményebb bevándorlási politikáját igazolva.

Faymann bírálói a gyűlés során "Mondj le!" és "Pártgyűlést azonnal!" táblákat tartottak a magasba. Az SPÖ-n belül sok kritikus előrehozott pártgyűlésen váltaná le a magas rangú, ám nekik nem tetsző tisztségviselőket.

A tömeg kifütyülte és lehurrogta a pódiumon megjelenő kancellárt, és erős nemtetszésének akkor is hangot adott, mikor csak megemlítették a nevét. Faymann 2008 óta Ausztria kormányfője. "Az embernek bírnia kell a kritikát, és komolyan is kell vennie, de a politikai irányvonalunk helyes" - hangsúlyozta a kancellár az APA osztrák hírügynökségnek és az ORF tévécsatornának adott vasárnapi interjújában.

Faymann jelezte: esze ágában sincs lemondani. A szociáldemokrata-kereszténydemokrata szövetség előző vasárnap megalázó vereséget szenvedett az elnökválasztások első fordulójában, amelyet a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) vezető Norbert Hofer nyert meg 35 százalékkal. Második helyen a függetlenként induló, ám a zöldek támogatását élvező Alexander van der Bellen ért célba több mint 21 százalékkal. A május 22-én esedékes második fordulóban ők ketten küzdenek meg az elnöki tisztségért.

A hagyományosan kormánypártnak számító Osztrák Néppárt (ÖVP) és Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) az utóbbi időben sokat veszített népszerűségéből. Jelenleg az FPÖ Ausztria legerősebb politikai tömörülése; támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint stabilan 30 százalék fölött van.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.