A tragédia időpontjában Volodimir Scserbickij volt a Szovjetunió ukrán tagköztársaságának a párttitkára. Özvegye, Rada Scserbickaja azóta több titokként kezelt dologról is lerántotta a leplet. Elmondta, hogy tízmilliókkal ellentétben családjuk már a robbanás napján tudomást szerzett a borzalomról, bár a valódi következményekről még nekik, pontosabban párttitkár férjének is csak keveset mondtak Moszkvából. Ugyanakkor azt határozottan megtiltották Scserbickijnek, hogy nyíltan beszéljen a történtekről.
A csernobili katasztrófa 30. évfordulójára megjelent írásainkat itt találja:
- Fáj, amikor mások azt mondják: Szia, Apu!
- "Az ovisokat vitték ki a napra, a szabadba"
- Ötmillióan "léteznek" Csernobil árnyékában
- Mit köszönhetünk Csernobilnak?
- Kárpátaljaiak, akik megjárták a csernobili poklot
- Egy katasztrófa krónikája – Nagyítás-fotógaléria
A moszkvai ukáz személyesen Mihail Gorbacsovtól jött: minél tovább titokban kell tartani az atomreaktor-robbanás tényét. Az özvegy elmondása szerint férje titokban kikérte néhány tudósbarátja véleményét a katasztrófa várható következményeiről, akik annyira ijesztő, de mint tudjuk, valósnak bizonyuló dolgokat mondtak, hogy még a párttitkár is megijedt.
Személyesen utazott a szovjet fővárosba, hogy engedélyt kérjen a május elsejei, hagyományos kijevi felvonulás elhalasztására. Gorbacsov válasza az volt, hogy amennyiben elhalasztja a felvonulást, azonnal mondjon búcsút tisztségének is. Ezt az árat azonban Scserbickij nem volt hajlandó megfizetni, ám azért úgy alakította, hogy a korábbi évektől eltérően 1986. május elsején csak alig egy óráig tartson a "márs". Az ukrán pártvezérnek még azt is megparancsolták, hogy családját is vezényelje ki a kijevi főtérre, demonstrálva, hogy minden a lehető legnagyobb rendben van. "Féltünk, de a férjem karrierje miatt muszáj volt valamennyiünknek ott lenni" – emlékezett vissza Scserbickij özvegye.