1986. április 26-án történt a világ eddigi legsúlyosabb ipari balesete a mai Ukrajna területén lévő csernobili atomerőműben: a négyes reaktor tesztelése és éves karbantartása során előbb gőzrobbanás következtében kigyulladt, később nukleáris olvadás következett be. Képeinkkel a harminckét évvel ezelőtti katasztrófára emlékezünk.
Egy nap, öt hír - amiről ma este beszélnek: újabb érdekességeket találtunk az MNB-alapítványok listáin; Rogán Antal beosztottja lett Andy Vajna; Kövér László kiakadt és újságírókat tiltott ki a parlamentből; Pokorni Zoltán és Vekerdy Tamás elmondta, mit gondol az oktatási rendszerről; Ákos, az úgynevezett előadóművész pedig szürreálisat alkotott. Amúgy a világ az éppen harminc évvel ezelőtti csernobili katasztrófára emlékezett.
Új videóelőzetest tett közzé a csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulójának alkalmából az esemény következményeit virtuális valóságban átélhetővé tévő stúdió.
Csernobil térségéből közel 150 ezer embert telepítettek ki a hatóságok, de már későn. Csak azt követően rendelték el az azonnali evakuálást, hogy az emberek java részét már komoly sugárdózis érte. Családok tízezrei távoztak úgy otthonukból, hogy mindent maguk mögött hagytak.
A tragédia időpontjában Volodimir Scserbickij volt a Szovjetunió ukrán tagköztársaságának a párttitkára. Özvegye, Rada Scserbickaja azóta több titokként kezelt dologról is lerántotta a leplet. Elmondta, hogy tízmilliókkal ellentétben családjuk már a robbanás napján tudomást szerzett a borzalomról, bár a valódi következményekről még nekik, pontosabban párttitkár férjének is csak keveset mondtak Moszkvából. Ugyanakkor azt határozottan megtiltották Scserbickijnek, hogy nyíltan beszéljen a történtekről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden arról beszélt, hogy a csernobili katasztrófa súlyos lecke volt az emberiségnek, és a mai napig súlyos utóhatásai vannak.
Írja meg nekünk, mire emlékszik azokból a napokból, amikor a csernobili katasztrófáról értesült: ugyelet@hvg.hu.