Brüsszelben a belügyminiszterek tovább gyűrik a török kérdést és a balkáni útvonal lezárását. Miközben az osztrák miniszter élesen bírálta Ankara hétfőn előterjesztett újabb követeléseit, német kollégája pedig éltette a törökökkel kötött elvi megállapodást, egy török miniszter nyilatkozatából az derül ki, hogy nem is úgy értették ők a menekültek visszafogadását.
Európának következetesnek kell maradnia a Törökországgal folytatott tárgyalásokon, Ankarának pedig eredményeket kellene felmutatnia a menekültáradat csökkentése terén – mondta Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, az európai uniós tagországok belügyminisztereinek tanácskozására érkezve. Az osztrák belügyminiszter élesen bírálta Törökországot, amiért hétfőn újabb követelésekkel állt elő a brüsszeli csúcstalálkozón.
Szerinte már az unió keleti határain meg kell állítani a migránsáradatot, amiben Törökországnak kulcsszerepe van. Hozzátette: Ankarának meg kell mutatnia, hogy képes erre, és csak az után lehet továbblépni, tárgyalni a vízumliberalizációról vagy az ország uniós tagságáról. Törökország a vízumkényszer eltörlését és újabb csatlakozási tárgyalások megnyitását kérte az uniós vezetőkkel hétfőn tartott brüsszeli csúcstalálkozóján.
Thomas de Maiziere német belügyminiszter pedig arról beszélt, hogy Törökországot biztonságos származási országnak fogják nyilvánítani az európai uniós tagállamok, olyan országnak, ahova vissza lehet küldeni a migránsokat.
"Teljességgel elfogadhatatlan, hogy mindenki Európába jöhet, aki akar. Ezért van szükség törvényes útvonalra a valódi menekültek számára" – mondta a német szakpolitikus, és védelmébe vette az uniós és török vezetők hétfői rendkívüli csúcstalálkozóján született elvi megállapodást. Szerinte az Európai Unió nagyon jó úton halad, koordinált, uniós szintű válasz született a migránsproblémára, és ennek nyomán jelentősen csökkent a kontinensre érkezők száma, Németországba nagyjából tizedannyian érkeznek, mint tavaly ősszel – mondta.
A hétfői EU–török csúcsértekezlet jelentős szerepet játszott abban, hogy a nyugat-balkáni útvonal mostanra lezártnak tekinthető – mondta de Maiziere. A cél az, hogy csökkentsék az Európába érkezők számát, felszámolják az embercsempész-hálózatokat, együttműködjenek Törökországgal és segítséget nyújtsanak Görögországnak.
Törökország nem is úgy értette a visszafogadást?
Megszólalt Volkan Bozkir, Törökország európai ügyekért felelős minisztere is, igaz, ő odahaza, a török állami médiának nyilatkozott. A menekültek visszafogadásáról szóló ajánlat azokra a migránsokra nem vonatkozik majd, akik már elérték a görög szigeteket, tehát jelenleg az Európai Unió területén tartózkodnak – közölte. Csak azokat érinti, akik az EU-val kötött egyezség hatályba lépése után érkeznek az Európai Unióba.
Bozkir kijelentése látszólag ellentétben áll Ahmet Davutoglu török miniszterelnök korábbi nyilatkozatával, amely szerint Törökország hajlandó visszafogadni az országból illegálisan Görögországba érkező menekültek mindegyikét. Igaz, Davutoglu arról még nem beszélt, hogy pontosan mikortól érkező migránsokat fogadnának vissza.
Hangsúlyozta: ezrekre vagy tízezrekre, nem pedig százezrekre vagy milliókra tehető azoknak a migránsoknak a száma, akiket Törökország visszafogad. Az átvételt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) rendszere alapján határozzák meg – tette hozzá.