Többen kizárnák átmenetileg Görögországot a schengeni határrendszerből, de ez valódi megoldást aligha jelentene az alakulóban lévő humanitárius katasztrófára. Reális a veszély, hogy tartósan az országban reked nagyon sok menekült, akinek a helyzete már most is tragikus. Egy dolog biztató: a társadalom szolidaritást mutat.
A hét első két napján az EU belügyminisztereinek találkozóján a fő téma Schengen védelme volt, de szóba került Görögország kizárása is a határrendszerből. A harciasként fellépő Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter egyértelművé tette, ha Görögország nem tudja lezárni a schengeni határokat, úgy azokat északabbra húzzák meg. Svéd kollégája pedig arra figyelmeztetett, hogy Olaszország is erre a sorsra juthat.
Ha sikerül is lezárni a határokat, arról kevesen beszélnek, hogy a Görögországban rekedt menekültek helyzete mennyire kilátástalan. "Pár napja kompsztrájk miatt alig jöttek, de most egyszerre megérkezett ezernél is több menekült. – Ezt már László Luca, a Segítsünk Együtt aktivistája mondta el a hvg.hu-nak beszámolva tapasztalatairól. – Olyan éhesek és gyengék voltak, hogy amint kaptak valami ételt, rögtön a földön ülve magukba tömték. Nem tudtunk annyit csinálni, hogy elég legyen.” A macedón határnál nagyon lelassult az átmenő forgalom, és csak az afgán-szír-iraki menekülteket engedik tovább, őket is óránként kétszer 50-esével. Összehasonlításképpen a benzinkútnál (ami kb. az ottani röszkei gyűjtőpont) 3000-en éjszakáznak -9 fokban. Görögországban az aktivisták lelkesek, a táborokban dolgozók odaadóak, de nincs pénz, nincs étel. Aki oda bekerül, annyit ér el, hogy nem kint alszik (éjjel 1-2 fokig hűl a levegő), hanem van fedél a feje felett. De ennyi.
László szerint a legdurvább keleti pályaudvaros napoknak megfelelő a helyzet, naponta 5-600 ember táborozik két nagyobb athéni téren és a kikötőben. „Megrendültünk”, próbálja érzékeltetni az aktivista, hogy a helyzet még a sokat tapasztaltakat is meggyomrozta. 300 adag meleg étel és 300 szendvics a maximum, amit meg tudnak csinálni. Az osztásnál mindig vannak zűrök. "Éhesen támadnak”, fogalmaz László, amit görög és szír önkéntesekkel próbálnak kezelni. Sajnos megcsappant a magyarok adakozókedve is, pedig arra nem lehet számítani, hogy a menekültek két hét múlva tovább tudnának menni. Haza nem fognak, mert az országuk nem veszi vissza őket, Törökországban pedig még rosszabbak a körülmények, ott sokan halnak éhen, és a jogi helyzetük is rosszabb, ahogy ezt egy török önkéntes elmondta a magyar aktivistának. Napközben a nem túl jó hírű, drogosokkal és prostituáltakkal tarkított két téren tengődnek, „mi odaadjuk nekik a takarót és az ételt, de nem tudjuk, mi lesz”. Márpedig, ahol sok menekült gyűlik fel, valami rossz előbb-utóbb történik, mint ahogy azt Idomeninél láttuk – ahol megkéselt egy afgán egy pakisztánit.
Görögország a bűnbak?
Európában sokan Görögországot teszi felelőssé a kialakult helyzetért, ott viszont a törökökre mutogatnak ujjal: Jannisz Muzalasz görög migrációs ügyi miniszter szerint Törökország nem tesz semmit, hogy visszafogja a menekültáradatot, és nem lép fel hatékonyan az embercsempészek ellen. Míg január elsejétől 30 ezren érkeztek görög földre, csak 130-at sikerült visszatelepíteni.
Ezzel szemben Görögországnak azt hányják a szemére, hogy lassan épülnek a hotspotok, az eltervezett ötből csak egy készült el, négyre még várni kell. Ausztria, Belgium vagy Svédország már átmenetileg kizárná Görögországot a schengeni rendszerből. Ausztria azt is kétségbe vonja, hogy a tengeri határt olyan nehéz lenne védeni, „ez csak egy mítosz”, főleg, hogy a görögöknek van az egyik legnagyobb hadiflottája Európában. A görög külügyminiszter-helyettes Nikosz Xidakisz szerint más dolog a határ megvédése, és más a menekültáradat megállítása. „Nem fogunk gyerekeket, családokat szállító hajókat elsüllyeszteni”, utalt arra nyilatkozatában, hogy a tengeren hányódó hajók kimentése alapvető tengerészeti kötelezettség. Xidakisz arra is felhívta a figyelmet, hogy a görög hatóságok már évek óta együttműködnek a Frontexszel, a határőrizeti kritikák így az EU-s keretek kritikáját is jelentik.
A görögök kitartanak amellett, hogy igazságosabb és szolidárisabb megoldással kell elosztani a menekülteket az EU-s tagállamok között. A kerítések nem hoznak igazi megoldást, mert a menekültek más útvonalakat fognak keresni: ha nem mehetnek Macedónia felé, akkor majd kitérnek Albánia vagy Bulgária felé, és csak a csempészek járnak jól. Ettől függetlenül Görögország könnyen válhat „fekete lyukká”: Törökországból egyre érkeznek a bevándorlók, míg észak felé nem vagy csak nagyon lassan hagyhatják el az ország területét. (Már Magyarország is felkészült: 48 órán belül el tudja kezdeni a kerítésépítést a román határon.) Friss hír, hogy ha nem sikerül lelassítani a menekültek áramlását, két évig is kitarthat Schengen felfüggesztése, maradnak az ellenőrzött határok.
Athén ugyanakkor nagyon bízik abban, hogy márciusra tető alá hozható egy szíriai tűzszünet, ami elemi feltétele lenne a menekültválság megoldásának. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa decemberben egy 18 hónapos tűzszüneti folyamatot javasolt, amely a kormány és a lázadó erők közti tárgyalással és egységkormány alakításával kezdődik, majd általános választással zárul – mindebből egyelőre semmi nem látszik.
Toleráns társadalom
A hotspotok megépítésével valóban késlekedik Görögország, amit a feladat komplexitásával magyaráz Athén, de vissza is kérdez a görög diplomácia, mi lenne, ha megépülnének a befogadó- és regisztráló állomások? Mi lenne a sok-sok menekülttel, akiknek az áradatát nem fogta vissza a téli, viharosabb tengeri környezet (sőt, sok esetben csak segített az embercsempészeknek elrejtőzni a parti őrség elől)? Maradnának Görögországban? Ha Ausztria vagy Németország kijelenti, hogy nem fogad be több menekültet, mi lesz a hotspotokban regisztráltakkal, az újabb és újabb érkezőkkel? Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint egy ötszázmilliós kontinensnek nem lenne szabad gondot okozzon 1-2 millió menekült befogadása – a görögök szerint rövid távú politikai érdekek és a rövidlátó szemlélet sodorta ilyen válságba az EU-t.
A görög társadalom egyébként toleráns, ami meglepő annak a fényében, hogy az EU nyugatibb és keleti felén a menekültellenes hangok erősödtek fel. A szélsőjobboldali Arany Hajnal eddig egyáltalán nem tudott profitálni a helyzetből: ennek feltehetően az az oka, hogy a görög történelemben nem ismeretlen a bevándorlás és a menekültlét. Az első világháború után sok görög menekültet kellett az országnak befogadnia a törökországi, kisázsiai területekről, akiket a török állam deportált. És ahogy Xidakisz is felhívja rá a figyelmet: a görögök megszokták, hogy 1990 óta egymillió bevándorló érkezett az országba, ami a népesség 10 százalékát jelenti.
(A fotókért köszönet a menekültek sorsát fotózó blognak, a Volunteers On The Rise-nak!)