Elhunyt Helmut Schmidt volt német kancellár - közölték kedden délután. A szociáldemokrata párt politikusa 96 éves volt, Hamburgban érte a halál.
A német média a héten közölte, hogy Helmut Schmidt állapota vasárnap este óta folyamatosan romlott, a politikus többnyire nem volt már eszméleténél, magas láza volt. Családja kívánságára nem vitték kórházba, hamburgi otthonában ápolták, lánya hazautazott hozzá Nagy-Britanniából.
Helmut Schmidt szeptember elején érelzáródás miatt kórházba került, jobb lábából vérrögöt távolítottak el. Lábának vérellátása nem állt helyre, utókezelésre szorult, az utóbbi napokban pedig ismeretlen eredetű fertőzést mutattak ki nála.
Végigharcolta a világháborút, náciellenességének is köszönheti szabadulását
Helmut Schmidt 1918. december 23-án született Hamburgban pedagógus családban, apja tanügyi tanácsos volt. 1942-ben feleségül vette ifjúkori szerelmét, Hannelore Glasert, aki pedagógusként dolgozott negyven éven át, majd botanikusként szerzett nevet magának. Két gyerekük született, fiuk egyévesen meghalt, lányuk Susanne televíziós szakember lett.
Schmidt végigharcolta a második világháborút, az 1. páncélos hadosztállyal megfordult a keleti fronton, és tartalékos főhadnagyként részt vett a Wehrmacht utolsó, kétségbeesett offenzívájában az Ardennekben. 1945-ben brit hadifogságba került. Náciellenessége annyira nyilvánvaló volt, hogy még 1945-ben szabadon bocsátották. Ezután államtudományi és közgazdasági tanulmányokat folytatott a Hamburgi Egyetemen, ahol 1949-ben szerzett közgazdász diplomát. 1949-ben a hamburgi gazdasági és közlekedési hivatal munkatársa lett, 1952-53-ban már ő vezette az intézményt.
40 év politika
1946-ban lépett be a Német Szociáldemokrata Pártba (SPD). 1953-ban pártlistáról került be a bonni Bundestagba, négy év múlva már az SPD parlamenti frakciójának vezetőségi tagja volt.
1961-ben visszatért Hamburgba, 1965-ig a Hanza-város belügyi szenátora volt. 1962-ben, amikor a várost elöntötte a tengerár, a mentés hatékony megszervezésével országos hírnevet szerzett, a hadsereg és a határvédelem egységeit is bevetette az ár megfékezésére.
1965-ben újra megválasztották képviselőnek a szövetségi parlamentbe, 1967–1969-ben az SPD parlamenti frakciójának elnöke, 1968 és 1984 között a párt elnökhelyettese volt. Willy Brandt szociáldemokrata-liberális koalíciós kormányában 1969-ben megkapta a honvédelmi, 1972-ben a pénzügyi tárcát. Amikor Willy Brandt lemondani kényszerült a Guillaume-ügy miatt, a Bundestag 1974. május 16-án Helmut Schmidtet választotta meg az NSZK sorrendben ötödik kancellárjának. 1976-ban és 1980-ban is újraválasztották tisztségében.1979 szeptemberében Helmut Schmidt Magyarországon is hivatalos látogatást tett.
A Schmidt-kormány 1982. október 1-jén egy konstruktív bizalmatlansági indítvány nyomán megbukott, és még aznap a Helmut Kohl vezette kereszténydemokrata-liberális koalíció vette át a kormányzást. Hamburgi képviselőként Schmidt még részt vett a Bundestag munkájában, de 1986. szeptember 10-én lemondott mandátumáról.
Újságírás, díszdoktori címek, kitüntetések
Helmut Schmidt 1983-tól a Die Zeit című hetilap vezető kommentátora, 1985 és 1989 között pedig társkiadója is volt. Számos politikai elemzést, publicisztikát közölt, csaknem ezer cikke, esszéje és több mint 30 önálló kötete jelent meg.
Díszdoktori címmel tüntette ki több egyetem, köztük a Harvard, a Sorbonne és Oxford, több nemzetközi kitüntetésben részesült. Kedvenc időtöltései közé tartozott a sakk és a vitorlázás, szívesen festett, zongorázott vagy orgonált. A Stern magazin 2013. decemberi felmérése szerint a német közvélemény Helmut Schmidtet tartotta a második világháború utáni korszak legjelentősebb kancellárjának.
Az erős dohányos, idős politikus 2002-ben súlyos szívinfarktuson esett át, nyitott szívműtétet kellett rajta elvégezni. Megromlott a látása és a hallása, járási nehézségei miatt 2009-ben kerekesszékbe kényszerült.