A tanulmány szerint a munkanélküliség 2014 végére elérte a 44 százalékot, ez az eddigi legmagasabb arány. A gázaiak 72 százaléka szenved az élelmiszerellátás bizonytalanságától, és 868 ezer menekült, a lakosság majdnem fele szorul teljes mértékben az ENSZ élelmiszersegélyeire. Ez utóbbi a 2000-es adathoz képest megtízszereződött.

A válság elmélyülése az övezet ellen nyolc éve fennálló gazdasági blokád, valamint az elmúlt hat évben végrehajtott három izraeli offenzíva következménye. Ezek a hadműveletek teljes mértékben megsemmisítették a már azelőtt is gyenge lábakon álló gazdasági infrastruktúrát.

Az 1,8 milliós lakosság vízellátásának legfőbb forrása, a talajvíz már 95 százalékban emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált.

A 2008 és 2014 közötti fegyveres konfliktusok okozta közvetlen anyagi károk a tanulmány szerint elérik az övezet éves bruttó hazai termékének (GDP) háromszorosát, de a közvetett negatív hatások, így a gazdasági infrastruktúra megsemmisítése miatt kimaradó bevételek tovább növelik veszteséget.

Csak a tavalyi konfliktus miatt 500 ezer ember vesztette el lakóhelyét. Összesen 20 ezer lakás, 148 iskola, 15 kórház, 247 üzem, valamint 300 üzlet semmisült meg egészen vagy részlegesen, és súlyos károk keletkeztek az övezet egyetlen erőműjében, amely már 2012-ben is csak a lakók áramszükségletének 40 százalékát volt képes fedezni.

A Gázába áramló segélyek létfontosságúak, de nem elegendőek az övezet újraépítéséhez – derül ki a jelentésből.