Világ hvg.hu 2015. augusztus. 31. 14:59

Merkel: "Németország a remény országa"

A bürokratikus szabályokat átmenetileg hatályon kívül kell helyezni annak érdekében, hogy például a menekültek elszállásolását biztosítani lehessen, mondta Angela Merkel kancellár a hagyományos nyári sajtókonferenciáján, melyet a berlini parlamenti újságírók meghívásának eleget téve szokott tartani, de idén a görög válság miatt elhalasztották.

Olyan sok mindent megcsináltunk, ezt is meg fogjuk csinálni, mondta Angela Merkel egy hétfői berlini sajtókonferencián, melynek egyik fő kérdése a menekültügy volt. Merkel szerint legalább akkora kihívásról van szó, mint amilyen a német egység létrehozása volt, és hogy most nemcsak német alaposságra, hanem német rugalmasságra is szükség van.

Emlékeztetett arra, hogy a német alaptörvény nemcsak a politikai üldözöttek védelmét garantálja, hanem minden ember méltóságának védelmét is. Merkel felszólította azokat, akik a menekültellenes uszítók demonstrációit kísérik, hogy tartsanak távolságot, és nulla toleranciát hirdetett azokkal szemben, akik mások méltóságát megkérdőjelezik.

AFP / Jean-Christophe Verhaegen
A segítők száma, mondta Merkel, messze túlmutat a heccelőkénél, aminek köszönhetően a „világ ma Németországot a remény és az esélyek országának látja, ami nem volt mindig így”. A migráció okait meg kell szüntetni, ami nagyon kemény feladat. Azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a jogi alapokat meg kell változtatni, a Dublin-egyezmény már nem működik úgy, ahogy azt elfogadták. Ez a jogszabály rendelkezik arról, hogy a menedékkérőt abba az országba kell visszaküldeni, melyben a menekültügyi eljárást elindították, illetve először regisztrálták.

Merkel elítélte azt is, ha egy EU-állam kizárja a muszlimokat, és csak keresztény menekülteket fogadna be, neki ez is legalább akkora aggodalomra ad okot, mint Németországban a kirekesztő hangok.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.