Mintha megint visszavonulót fújt volna a magyar kormány az előző napi keménykedés után: nemzetközi sajtótájékoztatóján Györkös Péter nagykövet határozottan úgy fogalmazott, hogy Magyarország egyetlen uniós szerződést sem mondott fel egyoldalúan, még a menekültügyek szabályozásával foglalkozó dublini megállapodást sem függesztette fel, csak technikai okok miatt némi türelmet kér, hogy az abból adódó teendőknek eleget tehessen, arra felkészüljön.

Egy nappal korábban ennél radikálisabb változat terjedt el a nemzetközi sajtóban, és könnyen lehet, hogy a reakciót látva állt elő az új magyarázattal a kormány. Nem kizárt, hogy ezt a kibúvót Magyarország brüsszeli állandó képviseletén agyalták ki. Magyarország nem képes megfelelni annak a feladatnak, hogy az idei évben már hatvanezret meghaladó számú menekültet regisztrálja, ujjlenyomatot vegyen tőlük, igyekezzen megállapítani a személyazonosságukat, elbírálja, hogy jogosan igényelnek-e menekült státust, döntsön a sorsukról ­– érvelt a kért haladék mellett Györkös Péter.

Mindenesetre a bizottsági szakértőket sikerült jól összezavarni. Jó lenne tudni, hogy milyen technikai bonyodalmak merültek fel, meddig tart, míg a dublini megállapodást Magyarország nem tartja be, mire készül, miben kér segítséget, és milyet – technikait, anyagit, szakértőit.

Az Európai Bizottság mindegyikre hajlik, ha kell, missziót küld Magyarországra, vizsgálódik, tárgyal és tanácsot ad, és addig nem minősíti az Orbán-kormány döntését, amíg nem tisztázódik a fellépés lényege. Egyébiránt arra is felhívták a figyelmet Brüsszelben, hogy a koszovóiak téli áradatát uniós segítséggel, Szerbia bevonásával viszonylag gyorsan sikerült megfékezni.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter megpendítette, hogy több uniós ország, köztük Ausztria, gazdasági bevándorlókat toloncolna vissza Magyarországra, amit a magyar kormány kifogásol, mondván, ők mind Görögországban léptek be az Európai Unióba, ezért oda is kellene visszatelepíteni őket. Ebből következően a magyar kormány keménykedése erre volna visszavezethető. Csakhogy a képlet ennél bonyolultabb.

Görögország már korábban mentesült a dublini szerződés betartása alól. Ha valakit Görögországban regisztráltak, és ott vettek tőle ujjlenyomatot, utána Magyarországra került, onnan pedig Ausztriába vagy Németországba menekült tovább, ahol esetleg fennakad a rostán, és nem kap menedékjogot, akkor sem Magyarország lenne a visszatoloncolás célországa, hanem Görögország. De Görögország most de facto kívül van Dublinon. Következésképp, a kiutasítandó személyt vagy családot nem Magyarországra kellene küldeni, hanem, a példánál maradva, Németországnak, Ausztriának kellene megoldást találnia – legalábbis egy mértékadó brüsszeli vélemény szerint.

Ezzel együtt a magyar kormány fellépéséből annyit bizottsági körökben is elfogadnak, hogy az áprilisi EU-csúcs a Földközi-tenger övezetére koncentrált, és elhanyagolta a balkáni menekülési útvonalat. Viszont a magyar kormány fellépése felveti azt az alapkérdést is, mi lesz a schengeni egyezmény jövője. Schengen a kölcsönös bizalomra, a szolidaritásra épül, amin most csorba esett – reagáltak a fejleményekre. Mindenesetre az állam- és kormányfők holnapi csúcstalálkozóján átfogó, földrajzilag kiegyensúlyozott megoldást kellene találni, hogy elejét vegyék az egyes országok partizánakcióinak. Elvileg erre törekszik a magyar kormány is. Csak a lépései durvák és kiszámíthatatlanok.