Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a holokauszt-emléknapi jeruzsálemi megemlékezésen a nácik Európa leigázására irányuló törekvéseihez hasonlította Irán közel-keleti terjeszkedését. A kormányfő bírálta az Egyesült Államok által vezetett nagyhatalmakat, amiért behódoltak Iránnak és lehetővé tették  nukleáris programja legfontosabb elemeinek megtartását, noha Teherán tömegpusztító fegyverek előállítására törekszik a zsidó állam elpusztítása érdekében.

„A második világháború legfőbb tanulsága a demokráciák számára, hogy nem hunyhatnak szemet a zsarnoki rendszerek felett” - jelentette ki a Jad Vashem kertjében tartott emlékünnepségen. "A megbékélés ezen rendszerekkel csak növeli agresszivitásukat, s ha nem fékezik ezeket meg időben, az emberiség a jövőben még nagyobb háborúkban találja magát" - mondta az izraeli miniszterelnök. 

„Ahogy a nácik megpróbálták lerombolni Európát, úgy próbál pusztítani Irán a Közel-Keleten és azon is túl, és próbálja megsemmisíteni Izraelt” - hangsúlyozta Netanjahu. „Az iráni vezetők halált és rombolást exportálnak, s a világ nem figyel felhívásaikra, amelyekben halált kérnek Amerikára, és halált kérnek Izraelre.”

Beszédében Netanjahu megfogadta, hogy a zsidó állam továbbra is mindent megtesz önvédelme érdekében, mint mondta, továbbra is fenntartják a jogot az önvédelemre. 

A jeruzsálemi megemlékezésen a vészkorszak hatmillió zsidó áldozatának emlékére hat fáklyát gyújtott meg hat túlélő, akiket családtagjaik is elkísértek az eseményre. Ketten közülük Magyarországról származnak. Dov Simóni, egykori nevén Schwartz Ervin budapesti kórházakban más zsidó üldözötteket mentve élte túl az 1944-es évet. A pápai Efrájim Reichenberg pedig testvérével ikernek hazudta magát, és így Josef Mengele auschwitzi kórház-barakkjában életben maradhatott. A rajtuk végrehajtott kísérletek következtében bátyja a háború befejezése után meghalt, ő pedig később elvesztette hangját és jelenleg is csak egy nyakához tartott különleges készülék segítségével képes beszélni.