Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Magyarországon is nagyobb lesz a terrorfenyegetettség azzal, ha részt veszünk az Iszlám Állam elleni hadműveletekben – mondta a hvg.hu-nak Loretta Napoleoni, nemzetközi hírű terrorizmus-szakértő, aki 1993 óta foglalkozik ezzel a területtel, de most először érzi veszélyben az életét. Napoleoni Az iszlamista főnix című könyve premierjére érkezett Budapestre.
hvg.hu: A magyar kormány épp arra készül, hogy növelje részvételünket az Iszlám Állam (IÁ) elleni nemzetközi hadműveletben, és csapatokat küldjön a helyszínre. Ön szerint ez növeli az ország biztonságpolitikai kockázatát? Nagyobb veszélyben leszünk, ha kint lesznek magyar katonák?
Loretta Napoleoni: Igen, természetesen, megnő egy terroristatámadás veszélye, de ez nem jelenti azt, hogy az be is következik. A kalifátus üzenetét kell ehhez megértenünk, amit a külföldön élő szimpatizánsoknak küldött: tegyetek meg mindent, amit tudtok. Ha egy ország nagyon szeretne részt venni ebben a koalícióban, vagy a részvételét nagy dobra veri, kiválthatja a szervezet haragját. Vegyük Japán példáját, amely annak ellenére akart részt venni a hadműveletekben, hogy ezt tiltja a japán alkotmány 9-es cikkelye: így amikor az ország miniszterelnöke nagy nyilvánosság előtt 200 millió dolláros humanitárius segélyt ajánlott egy egyiptomi beszédében – rögtön az IÁ célpontja lett. Ha egy ország csendben csatlakozik a koalícióhoz, kisebb a kockázat. Igaz, az ilyen akciókhoz politikai haszonszerzés céljával csatlakoznak leginkább a jobboldali kormányok, ezt meg nemigen lehet titokban – szóval nő a terrorista akciók kockázata.
hvg.hu: Az IÁ a leggazdagabb terrorszervezet a világon, remekül bánik a médiával, működő toborzó rendszere van, így a nyugati világ legkeményebb ellenfelének ígérkezik. Ennek ellenére ön mégis kétségbe vonja az erőszakos, háborús megoldások eredményességét. Milyen hozzáállást vár el akkor a Nyugattól?
L. N.: Ártatlanok bombázása a térségben biztosan nem a jó megoldás, mert minden egyes civil áldozat tíz új dzsihadistát vagy radikalizálódó iszlámistát eredményez. Az sem helyes, hogy támogatjuk és védjük a közel-keleti korrupt oligarchákat, akik ellen az arab tavasz kirobbant. Szerintem a legjobb stratégia az lenne, ha a nyugati világban minél több programot indítanánk a muzulmánok integrációjáért, hiszen ők ugyanolyan emberek, mint mi, miért nem válhatnak ugyanúgy a társadalmunk részévé.
Emellett propagálni kellene a többnemzetiségű társadalom (multi-ethnic society) eszméjét és gyakorlatát, mert a gazdasági válság óta elfordultunk ettől a gondolattól. Magyarország nagyon jó példa erre: beütött a válság, rögtön megerősödött a jobboldal. A gazdasági nehézségek, megszorítások mindig a rasszizmusnak ágyaznak meg. Tudatosítanunk kell, hogy a többnemzetiségű állam minden szempontból, köztük gazdasági okokból is jó.
Le kell szoknunk továbbá arról is, hogy beleszóljunk a Közel-Kelet problémáiba, mert minden egyes alkalommal, amikor közbeléptünk, csak súlyosbítottuk a helyzetet. Az IÁ a létét a 2003-as iraki intervenciónak köszönheti – ezért is az a címe a könyvnek, hogy Az iszlám főnix, mert a radikális iszlám egy főnixmadár: azt hittük, elpusztítottuk, de csak erősebb és erősebb lett.
hvg.hu: Azt mondja, nem kellene közbeavatkozni, emberek ezrei halnak meg, mert a Nyugat tétlenül nézi a mészárlást. Az IÁ nem csupán az erőszak nyelvét beszéli, hanem oda is kiterjesztenék az erőszakot, ahol eddig béke volt.
L. N.: Először is a világ számos helyén emberek ezrei halnak meg, és nem avatkozunk közbe – 1994-ben a ruandai népirtást például miért nem állítottuk meg (ott a becslések szerint legalább 800 ezren estek áldozatul a vérengzéseknek – a szerk.)? Mi vagyunk a világ csendőrei? Nem hiszem.
Az sem igaz, hogy az IÁ csakis a terror nyelvén szólal meg: ez csupán a nekünk szánt üzenet. Befelé, a kalifátus felé az IÁ nacionalista üzenetekkel operál. Megpróbál államot építeni az uralma alatt élő népek konszenzusát keresve: mivel nem látni lázongások nyomát a megszállt területeken, nem kellene beleszólnunk a helyiek életébe, ha ők úgy döntöttek, hogy az IÁ uralma alatt akarnak élni. Ne feledjük, a nyugati közbeavatkozások eredménye katasztrofális. A tálibok uralmát nem sikerült megdönteni Afganisztánban.
De nézzük Európát! Megvédi magát Európa azzal, ha csatlakozik Obama háborús koalíciójához? Ha Putyin ellenében megyünk, és Ukrajnát be akarjuk léptetni az EU-ba és a NATO-ba? Nem hiszem. Az IÁ-val kapcsolatos fellépés szerintem egy nagyon jó lehetőség lehetne Európa számára, hogy felülvizsgálja politikáját, és felhagyjon azzal, hogy mindig az USA-t kövesse. Ami a Közel-Keleten történik, az a mi szomszédságunkban történik, nem Amerika szomszédságában. Nekünk kellene átvenni a vezető szerepet.
hvg.hu: De milyen üzenete lenne annak, ha elismernénk az IÁ-ot?
L. N.: Nem, azt nem mondom, hogy el kellene ismernünk az IÁ-ot, csak békén kellene hagyni. Nem kellene bombázni, további fegyveres csoportokat felfegyverezni, kívülről helyi konfliktusokat szítani.
hvg.hu: A világ elfogadna-e egy olyan forgatókönyvet, hogy tétlenül hagy meghalni embereket?
L. N.: A közbeavatkozásainknak sosem voltak humanitárius okai. Mi mindig politikai-gazdasági okokból avatkozunk közbe. Magyarország mindig is ámulva tekintett Amerikára, ezt tudom (1981-ben két évig élt a szerző Budapesten – a szerk). De a sajnos világ nem annyival jobb odaát. A hatalom ott is hatalom. Toljuk a pénzt a PKK-ba (függetlenségért küzdő Kurd Munkapárt – a szerk.), amely egy terrorszervezet! Magyarország olyan harcosok kiképzésében segédkezik majd, akik Törökországból szeretnének kiszakítani egy területet, és ezért készek adott esetben Isztambulban is terrorakciókat végrehajtani. Épp így született az IÁ is. Ezt nem kéne folytatnunk.
hvg.hu: Az IÁ folyamatosan a szalafizmus ideológiájára hivatkozik, amely az iszlám megtisztítását tűzte ki célul, és a Korán tanításainak szigorú betartását követeli. Mennyire elkötelezettek ennek az eszmerendszernek és mennyire ürügy ez a számukra?
L. N.: A radikális szalafizmus több mint vallás, egy nacionalista ideológia: a célja egy homogén állam létrehozása etnikai-vallási értelemben. Ez elég okos módja egy stabil állam megalapításának, hiszen jól tudjuk, egy többnemzetiségű állammal több baj van. Ezeknek a férfiaknak az esetében nem egy rakás vallási fanatikusról van szó, hanem elszánt államalapítókról.
hvg.hu: A könyvében több ponton is Izraelhez hasonlítja az IÁ-ot. Nem túlzó, nem sértő ez a párhuzam?
L.N: Nem hasonlítom Izraelt az IÁ-hoz. Csak azt mondom, hogy az IÁ által sugallt üzenet hasonló ahhoz, amit a cionisták intéztek a világ zsidóságához az 1940-es években, ami a zsidó állam megalapításával felszabadulást ígért évszázadok elnyomása és megaláztatása alól. Ez az állam olyan területen jött létre, ami hozzájuk tartozik. Az IÁ is történelmi területekről beszél: a kalifátus az első és egyetlen politikai megjelenése volt az iszlámnak. Más minőségben össze nem hasonlítható a két állam, hisz Izrael demokrácia, az IÁ pedig bizonyosan nem az.
hvg.hu: Az IÁ valóban a korábbi kalifátust akarja visszaállítani a korábbi határokkal? Akkor mit keres Kínától Líbiáig számos helyen? Megpróbálják importálni az ideológiájukat?
L. N.: Ez nem igaz. Nem tudjuk valójában, hogy az IÁ mit akar. Nem tudjuk, mekkora lesz, alig tudunk valamit. Csak a propagandáról értesülünk. Az én véleményem, hogy konszolidálni akarják a helyzetüket a térségben (Észak-Szíria, Észak-Irak), ha nem jutnak el Bagdadig, akkor Szíriában, mert ott az USA-koalíció nem léphet közbe. A stratégia attól is függ, hogy napról napra hogy alakulnak a dolgok. Szerintem nem tervezik meghódítani Szaúd-Arábiát vagy elérni a Sinai-félszigetet, Líbiát, ahogy sokan hiszik. Az fog történni, ami már most is: a kalifátus egyfajta antiimperialista ideológiává válik, és ahogy egy csoport meghódít egy területet, az felajánlja a szövetségét. Egyfajta szövetség lesz tehát, amely Észak-Szíriától Irakon át Észak-Nigérián (Boko Haram), Líbia egyes területein keresztül Jemenig jelenik meg, de megjelenhet bárhol. Az igazi fenyegetést azt jelenti Szaúd-Arábiának és az Arab-félsziget többi országának, hogy a kalifátus egyszerű léte ebben a konföderációban lökést ad a népességeiknek a felkelésre. Ezért is harcolnak az IÁ ellen. Nem humanitárius okokból, hanem államérdekből.
hvg.hu: Többször is arról beszél, hogy nem tudhatjuk, mi folyik valójában, mi az igazság, mi csak propaganda. Ön hogy tájékozódik, milyen forrásai vannak, hogy jut hiteles információkhoz? Elutazik a térségbe?
L. N.: Azért tudok ennyi mindent a helyzetről, mert elég régóta utazom ebben a témában. 2005-ben írtam egy könyvet Insurgent Iraq (Irak felkelő) címmel al-Zarkawiról (Abu Musab al-Zarkawi az iraki al-Kaida alapítója volt, aki merényletekkel elmérgesítette az iraki síita-szunnnita szembenállást – a szerk.), alapos kutatásokat folytattam a radikális szalafizmus terén, ahonnan al-Zarkawi érkezett, és ami az IÁ bölcsőjének is tekinthető. Kapcsolatban maradtam a forrásaim egy részével – sokuk már halott, de vannak még elérhetőek. Szóval van egy hálózatom. Borzasztóan összetett problémakör ez, és sok a felületes vélemény és tudósítás, mert kevesen merülnek el a történelmi háttér tanulmányozásában. Ha meg akarod ismerni a másik oldal látásmódját és helyzetét, sokszor megkapod, hogy terrorista vagy. De ha beszélsz a térségből emberekkel, megérted, hogy tényleg egy új államról álmodoznak. Ne feledjük, a francia forradalom sem volt sétagalopp. Azt mindig elfelejtjük, hogy a mi demokráciáink is vérre épültek.
hvg.hu: Veszélyes és kényes problémakörrel foglalkozik, sosem félt attól, hogy merénylet áldozata lesz?
L. N.: 1993 óta foglalkozom a terrorizmussal, és eddig sosem éreztem fenyegetve magam. Ez az első alkalom, hogy igen. Nem is beszélek nagyobb nyilvánosság előtt, ha nem gondoskodnak előtte a védelmemről. Nem gondolom, hogy fontos lennék az IÁ-nak, hogy meg akarjon ölni. Csak hát az IÁ olyan, hogy lecsap, ahol tud. Ha valakinek, aki terrorcselekményt akar elkövetni, a fülébe jut, hogy itt és ekkor előadást tartok, elolvassa a nyugatias hangzású nevemet, és hogy az IÁ-mal foglalkozom, eszébe juthat, hogy odajön, és lelő. Az al-Kaida idejében sem éreztem ilyet, mert ott a terrorizmus nagyon szervezett volt, a támadásokat előkészítették és megtervezték. De ma a modell megváltozott: ha bárkit meg tudnak ölni, megteszik, tekintet nélkül az áldozat kilétére. Potenciálisan bárki veszélyben van, mert nincsenek szabályok.
| Loretta Napoleoni |
| A terrorizmus nemzetközi hírű szakértője 1955-ben született, közgazdászként kezdte karrierjét. A 80-as évek elején Magyarországon az MNB-ben dolgozott a forint konvertibilissé tételén, majd miután a 90-es években interjúkat készített a Vörös Brigádok tagjaival, elkezdte kutatni a terrorizmus közgazdasági és pénzügyi struktúráját. A Club de Madrid terrorizmusfinanszírozás elleni csoportjának vezetőjeként segített kidolgozni a terrorhálózatok pénzelését gátló struktúrák kialakítását. Rendszeresen publikál a világ vezető sajtóorgánumaiban. A világ számos fejlődő országának ad gazdasági tanácsokat. Könyvei számos országban megjelentek, Az iszlamista főnix 22 nyelvre lett lefordítva. További nagy sikerű művei még: Rogue Economics: Capitalism’s New Reality (Elvadult gazdaság – A kapitalizmus új realitása), Terror Incorporated: Tracing the Money Behind Gobal Terrorism (A terror nagyvállalata – A globális terrorizmus finanszírozói nyomában). Insurgent Iraq (Irak felkelő) |
