2015. január. 17. 15:56 MTI Utolsó frissítés: 2015. január. 17. 15:49 Világ

99,61 százalékot kapott Tajvan új kormánypárti elnöke

Eric Csut választották meg szombaton a Tajvant kormányzó Kuomintang (KMT) párt új elnökének, miután elődje a november végi súlyos választási vereség után lemondott a posztjáról. A politikusnak Hszi Csin-ping kínai elnök is gratulált.

A Hszinhua kínai állami hírügynökség tájékoztatása szerint Csut a szavazatok 99,61 százalékával választották pártelnöknek. A párt központi bizottsága arról számolt be, hogy a politikus hétfőn fogja átvenni a Kuomintang vezetését.

A kínai államelnök-pártfőtitkár üzenetben gratulált Eric Csunak a megválasztásához, és abbéli reményét fejezte ki, hogy zökkenőmentesen folytatni fogják a közös munkát. Hszi Csin-ping hangsúlyozta, hogy fejleszteniük kell a Tajvani-szoros két partja közötti kommunikációt és meg kell erősíteniük az együttműködést a felek között.

A Kuomintang előző elnöke, Ma Jing-csiu azután mondott le posztjáról, hogy a párt a november végi helyhatósági választásokon súlyos vereséget szenvedett. A legtöbb elemző szerint a voksolás eredménye egyfajta kifejezése volt annak, hogy a 23 milliós Tajvan polgárainak nagy része nem tudott azonosulni a 2008 óta hatalmon lévő kormányzat gyors ütemű közeledésével a szárazföldi Kínához.

Peking és Tajpej viszonya a Kuomintang párti Ma Jing-csiu vezetése alatt látványosan javult: a felek gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és a civil szférát érintő kétoldalú megállapodások sorát írták alá. Peking azonban azt szeretné, ha felgyorsulhatna a közeledés folyamata, s a politikai tárgyalások lehetősége is elérkezne. Tajvan a kínai polgárháború 1949-es befejezése óta de facto önálló államként működik, miközben Peking az "egy Kína" elv alapján országa részének tekinti a szigetet. A Kínai Kommunista Párt és a mindenkori pekingi vezetés deklarált célja az ország jövőbeli békés újraegyesítése.

Hirdetés
Címkék
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.