Iohannis székfoglaló beszédében hangsúlyozta, Románia nem maradhat az örökösen megkezdett és befejezetlen tervek országa, ezért konzultációra hívta a pártokat, hogy állapodjanak meg néhány fontos célkitűzésben és a megvalósulásukhoz vezető hosszú távú stratégiában.

Rámutatott: 2015 a politikai intézmények reformjának éve kell hogy legyen, amikor a pártoknak nem öt, hanem legalább ötven évre kell konszenzusos megoldást találniuk az alkotmány, a választási és pártfinanszírozási törvény módosítására. Az új elnök közvetítői szerepével élve pártpolitikai érdekek felett álló nemzeti konszenzus megteremtését akarja kezdeményezni az oktatási rendszer, az egészségügy és nyugdíjrendszer reformja terén is.

Iohannis a jogállamiság megszilárdításának folytatását ígérte, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy mandátuma végén már nem a korrupció elleni harc lesz a közbeszéd központi témája.

Románia marad nyugaton

Az új román államfő kijelentette: Románia külpolitikáját továbbra is az Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnerség, a NATO- és az európai uniós tagsága határozza meg, ugyanakkor arra is kitért, hogy továbbra is Bukarest kell legyen a "Pruton túli testvérek", vagyis a Moldovai Köztársaság legfőbb támasza az európai integráció felé vezető útján.

Iohannis azt mondta: valamennyi román elnöke lesz, munkára hívta polgártársait és (a november 16-i elnökválasztásra utalva) megköszönte nekik, hogy 25 évvel a kommunizmus bukása után "ismét győzelemre segítették a demokráciát és a közügyekben való részvételt".

A legfontosabb román állami intézmények, az egyházak és a Bukarestben akkreditált külképviseletek vezetőinek jelenlétében lezajlott eskütétel után Klaus Iohannist a tíz év után távozó Traian Basescu államfő fogadta az elnöki hivatalnak otthont adó Cotroceni-palotában és átadta neki az ország szuverenitásának jelképeit.

A vasárnapi szertartás nyomán Klaus Iohannis hivatalosan Románia elnökévé vált.