Az országos műveletről Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta, hogy az ő megbuktatására összeesküvő hálózatra csaptak le. A Zaman napilap és a Samanyolu tévéállomás elleni akció az Erdogan és egykori szövetségese, Gülen közötti viszály további kiterjedését mutatja. Kettőjük viszálya azóta tart, hogy tavaly decemberben korrupció gyanújával több tucat embert vettek őrizetbe az akkor kormányfő Erdogan közvetlen környezetében. A megvesztegetési botrány négy miniszter állásába került és a kabinet széles körű átalakítására kényszerítette a miniszterelnököt.

Az ügyre válaszul a kormány több száz személycserét hajtott végre az igazságszolgáltatás és a rendőrség soraiban, ahol Erdogan szerint egy hatalmának megdöntésére készülő árnyékkormány kiépítése kezdődött egykori szövetségese, Fethullah Gülen befolyásos hitszónok irányításával.

A Zaman napilap isztambuli székháza előtt rövid idő alatt tömeg gyűlt össze és azt skandálta, hogy "Nem lehet a szabad sajtót elhallgatatni".

Bülent Kenes, a Zaman főszerkesztője a Reuters világhírügynökségnek elmondta, hogy a rendőrség által bemutatott iratok szerint azzal vádolják, bűnszövetkezetet próbált szervezni a hatalom megragadása érdekében.

Sajtójelentések szerint harminckét ember letartóztatására adtak ki parancsot. A TRT Haber nevű tévéadó beszámolója szerint az országos műveletben huszonnégy embert vettek őrizetbe, közte két egykori rendőrfőnököt, a Samanyolu tévé elnökét, egy televíziós rendezőt, a tévé egy igazgatóját és egy szövegkönyvírót.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitika és bővítési tárgyalások ügyében illetékes EU-biztos élesen bírálta a rendőrségi razziát. Kijelentették, hogy a történtek ellentétesek az európai értékekkel és "összeegyeztethetetlenek a sajtószabadsággal, amely pedig a demokrácia egyik alapelve".

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője írásos nyilatkozatban sürgette a török hatóságokat a demokratikus alapértékek megőrzésére.

Erdogan az Igazság és Fejlődés (AK) Párt élén 2002-ben került hatalomra. A kezdeti időszakban számos demokratikus reformot hajtott végre, megzabolázta a nagypolitikába is belefolyó hadsereget. A NATO-szövetségesek az országot a muzulmán demokrácia mintaképének tekintették, de az utóbbi években Erdogannak bírálói azt vetették a szemére, hogy rendszere tekintélyelvű irányba tart, egyre inkább az iszlám gyökerekhez tér vissza, és nem türelmes a nézeteit ellenzőkkel szemben.