Kaczynski tüntetést hívott össze a választási eredmények miatt
Hamisnak és megbízhatatlannak minősítette a lengyel helyhatósági választások eredményeit Jaroslaw Kaczynski, a legerősebb lengyel ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke vasárnap.
"Hamisnak és megbízhatatlannak, hogy azt nem mondjam, meghamisítottnak tekintjük (az eredményeket)" - mondta Katowicében Kaczynski. Hozzátette, hogy a pártja kerületi bíróságokhoz nyújt be választási panaszokat, és nemzetközi fórumhoz fordul, egyebek között az Európai Parlamenthez is.
Az egy hete rendezett választásokon a kormányzó jobbközép Polgári Platform (PO) szerezte meg a legtöbb képviselői helyet a vajdasági közgyűlésekben a szombat éjjel nyilvánosságra hozott eredmények szerint. A hivatalos eredmények jelentősen eltérnek a szavazás napján készített közvélemény-kutatásoktól, és minden bizonnyal tovább fokozzák a voksok nehézkes számlálása miatt már megnövekedett belpolitikai feszültséget.
A PiS és a szintén ellenzéki Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) politikusai vasárnapi nyilatkozataikban a választási törvény megváltoztatását, a most megválasztott önkormányzati testületek mandátumának lerövidítését, előre hozott helyhatósági választások meghirdetését követelik. Kaczynski vasárnap hangsúlyozta, a fennálló helyzet "nagy feladat elé állítja a lengyel demokráciát", mert a helyeslése "rendszerváltást, Lengyelország keleti irányba lökését jelentené, amikor a demokratikus eljárásoknak semmilyen jelentősége nem lenne többé". A politikus tüntetést hívott össze december 13-ára, az 1981-es hadiállapot meghirdetésének évfordulójára.
Bronislaw Komorowski lengyel elnök pénteken kizárta a választási rendszer megváltoztatását a 2015-ben esedékes elnök-, valamint parlamenti választások előtt.
A választásokon meglepően jó eredményt (23,68 százalék, az exit pollok által jelzett 17 százalékhoz képest) elérő kormánykoalíciós Lengyel Parasztpárt (PSL) parlamenti képviselője, Eugeniusz Klopotek a TVN24 hírtelevízióban vasárnap azzal magyarázta az eltérést, hogy pártja a korábbi választásokon is jobb eredményt ért el, mint amit az exit pollok előre jeleztek. Emellett most többen szavaztak vidéken, ahol a pártnak erős a szavazóbázisa. Klopotek szerint az eredményhez "csekély mértékben" hozzájárult, hogy a vajdasági közgyűlésekre nyomott, több lapból álló választási "füzet" első oldalán a PSL listája szerepelt.
Andrzej Olszewski, az exit pollokat készítő Ipsos szakértője érdekesnek nevezte a helyzetet. "Nem hiszek az ilyen mértékű hibában" - mondta Olszewski, aki szerint az eltérést az érvénytelen szavazatok magas száma okozta. A választási bizottság (PKW) hivatalos adatai szerint az érvénytelen szavazatok aránya a négyszintű - a községi, a járási, a vajdasági közgyűlések képviselőit, valamint a polgármestereket megválasztó - szavazáson 9,76 százalék volt, az ország politikai erőmegoszlását leginkább tükröző vajdasági képviselő-testületek esetében azonban mintegy 18 százaléknyi az érvénytelen szavazatok aránya.
A kommentátorok megegyeznek abban, hogy meg kell vizsgálni, miből erednek az exit pollok és a hivatalos eredmények közötti eltérések, valamint a viszonylag magas arányú érvénytelen szavazatok. Andrzej Stankiewicz, a Rzeczpospolita jobbközép napilap kommentátora szerint a PiS a hosszú szavazatszámlás miatt tartja elferdítettnek az eredményt. Piotr Stasinski, a Gazeta Wyborcza balliberális napilap hírmagyarázója úgy véli, hogy "botrányos dolog" megkérdőjelezni a hosszú szavazatszámlálás miatt az egész választási rendszert. Daniel Passent, a Polityka című balliberális hetilap szerkesztője szerint csak bírósági, nem politikai úton lehet felülbírálni a választási eredményeket, a Kaczynski által meghirdetett tüntetés destabilizálni fogja az országot. Pawel Lisicki, a DoRzeczy című konzervatív hetilap szerkesztője úgy látja, hogy új választást kell kiírni, ha kiderül, hogy nagy visszaélések történtek.
A bonyolult választási rendszer alapján a lengyelek múlt vasárnap a három szinten - községi, járási és vajdasági szinten - működő önkormányzati szervekbe mintegy 47 ezer tisztségviselőt, köztük 2500 polgármestert választottak.