2014. november. 06. 19:09 MTI Utolsó frissítés: 2014. november. 06. 19:07 Világ

Mostantól nehezebb menedéket kapniuk a Balkánról érkezőknek Németországban

Életbe lépett Németországban csütörtökön a menekültügyi szabályozás reformjáról szóló jogszabály, amely jelentősen megnehezíti a nyugat-balkáni térség unión kívüli államaiból érkezőknek a menedékstátus elnyerését.

A német törvényhozás szeptemberben hagyta jóvá a törvényt, amely általában véve javít az országba érkező menedékkérők helyzetén, de úgynevezett biztonságos származási országnak minősíti Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát, ezzel pedig megnehezíti az innen való bevándorlást.

Az eddiginél jóval gyorsabban elbírálható ugyanis az ezekből az országokból érkező menedékkérők ügye, ami a gyakorlatban elsősorban azt jelenti majd, hogy gyorsabban visszatoloncolják a három államból érkező menedékkérők tízezreit, köztük romákat és szintiket.

A nemzetközi jog szerint azok számítanak biztonságos származási országnak, ahol a hatalom nem teszi ki üldöztetésnek, kínzásnak vagy embertelen és megalázó bánásmódnak az állampolgárokat vagy azok egy csoportját. Berlin szerint az érintett államokban hátrányos megkülönböztetés éri ugyan a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az Európai Unió menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok.

Tavaly 127 023 menedékkérelmet regisztráltak Németországban, ami 14 éve a legmagasabb szám és 64 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Ez egyúttal azt jelenti, hogy az EU-ba érkező menedékkérők 27 százalékát Németországnak kell ellátnia, ami messze a legnagyobb részarány.

A menedékjogért folyamodók körében kiemelkedően magas a Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából és Macedóniából érkezők aránya. A származási ország szerinti rangsort Szerbia vezeti éves szinten 40 százalékos emelkedést jelentő 18 001 kérelemmel, és a másik két ország is az első tíz között szerepel.

A reform egy másik fontos eleme a menedékkérők helyben lakási kötelezettségének lazítása. Eddig a menedékkérő az ügyének elbírálásáig köteles volt ott tartózkodni, ahol a hatóságok elhelyezték, az új szabály szerint viszont három hónap után szabadon mozoghat az országban.

Lazítottak a munkavállalás feltételein is: már csak az első három hónapban tilos munkát vállalni, és csak az első 15 hónapban érvényes az a szabály, hogy menedékkérő kizárólag akkor kaphat meg egy munkát, ha nincs német vagy uniós állampolgár jelentkező.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.