Biden a Harvard Egyetemen csütörtökön, a hallgatóság által feltett kérdésekre válaszolva kijelentette: az Egyesült Államok számára az "a legnagyobb probléma", ahogyan egyes, Bassár el-Aszad szíriai elnöki elmozdítása mellett eltökélt szövetségesei reagálnak a polgárháborúra. Az alelnök nehezményezte, hogy az általa "nagyszerű barátoknak" nevezett törökök, szaúdiak és az egyesült emírségbeliek alapvetően őket helyettesítő erőkkel kihelyezett szunnita-síita háborút (proxy war) vívnak Szíriában.

Joe Biden szerint az általa említett országok "több százmillió dollárt és több ezer tonna fegyvert adtak" minden olyan erőnek, amely hajlandó volt Aszad ellen harcolni, köztük az al-Núszrának és az al-Kaidának, és a világ más részeiből érkező dzsihadistáknak.

Biden szerint a török elnök elismerte neki, hogy hibát követett el, amikor hagyta, hogy országán külföldi harcosok keljenek át Szíriába. Kijelentéseinek hatását tompítandó, Biden a harvardi beszédbe beleszőtte, hogy "nagyszerű" kapcsolatokat ápol Edogannal, akit "régi barátjának" nevezett.

"(Erdogan) azt mondta, +Önöknek igaza van. Túl sok embert engedtünk át a határon.+ Most igyekeznek lezárni a határaikat" - mondta el Joe Biden.

A Fehér Ház szerint az alelnök szombaton telefonon kért bocsánatot a török államfőtől minden olyan burkolt célzásért, amely szerint "Törökország, vagy más térségbeli szövetségesek vagy partnerek szándékosan ellátták volna az ILIÁ-t, vagy más erőszakos szélsőségeseket, vagy támogatták volna azok növekedését". (Az amerikai elnöki hivatal közleményében az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet előző elnevezése, az Iraki és Levantei Iszlám Állam rövidítését használta.)

Erdogan a washingtoni bocsánatkérést megelőzően Isztambulban újságírók előtt tagadta a Biden által neki tulajdonított kijelentést, miszerint hibát követett volna el, és kijelentette, hogy az amerikai alelnök többé nem létezik számára, ha valóban azt mondta vele kapcsolatban, ami a sajtójelentésekben szerepel.

"Külföldi harcosok sohasem jutottak be Szíriába az országunkból. Turistaként beléphettek ugyan az országunkba, de azt senki sem mondhatja, hogy fegyveresen lépték át a határt" - hangoztatta Erdogan, aki bocsánatkérést követelt Washingtontól.

Rámutatott, hogy Törökország hatezer feltételezett dzsihadista beutazását akadályozta meg és további ezret kitoloncolt.
A Fehér Ház szerint Biden és Erdogan pénteken is beszélt telefonon arról, hogy a két ország miként működhet együtt az IÁ meggyengítésében és megsemmisítésében, valamint a térség stabilitásának helyreállításában.

Anvar Gargas, az Egyesült Arab Emírségek külügyi államminisztere hazája hivatalos hírügynökségének vasárnapi közlése szerint kijelentette, hogy Biden kijelentései "távol állnak az igazságtól", és azok "negatív és pontatlan benyomást keltettek" azzal kapcsolatban, ahogyan Abu-Dzabi az IÁ elleni fellépést támogatja. Gargas szerint Biden figyelmen kívül hagyta a kormánya által tett politikai és gyakorlati lépéseket, beleértve annak a terrorizmus finanszírozása elleni fellépését.

A Szíriával és Irakkal egyaránt határos Törökország parlamentje a héten hatalmazta fel a kormányt arra, hogy a határon átnyúló katonai műveleteket indítson, és hogy külföldi csapatok igénybe vehessék az ország területét. Az Egyesült Arab Emírségek tagja az Egyesült Államok vezette, IÁ elleni koalíciónak és vadászgépei részt vettek a terrorszervezet ellen Szíria és Irak területén végrehajtott célzott légicsapásoknak. A műveletekben részt vállalt a szaúdi, a bahreini és a jordániai légierő is, Katar pedig logisztikai támogatást nyújt számukra.