2014. szeptember. 19. 18:58 MTI Utolsó frissítés: 2014. szeptember. 19. 18:59 Világ

Tüntetők agyonlüvetésével gyanúsított parancsnokot engedtek el Kijevben

Szabadlábra helyezte pénteken egy kijevi bíróság az egykori Berkut belügyi rohamegység parancsnokát, akit a főügyészség 39 tüntető agyonlövésével gyanúsít. A főügyészség közleményében felháborodásának adott hangot a bíróság döntése miatt, és jelezte, hogy fellebbeznek, mert fennáll a gyanúsított szökésének veszélye.

A századparancsnokot két alárendeltjével együtt azzal gyanúsítja az ügyészség, hogy február 20-án, törvényellenes parancs alapján jogtalanul éleslőszert vetettek be, és megöltek 39 tüntetőt a Majdanon, azaz a Függetlenség terén demonstrálók közül. A bűncselekmény a térről nyíló Insztitutszka utcában történt.

A Berkut-parancsnok az ukrán büntetőtörvénykönyv szerint ezért legalább tíz év, de akár életfogytig tartó börtönbüntetésre is számíthat.

A bíróság azzal indokolta szabadlábra helyezését, hogy a férfinak felesége, három gyermeke, Kijevben lakása, valamint "jó hírneve" van. Ez a testület  szerint elég garancia arra, hogy a gyanúsított nem készül elrejtőzni a felelősségre vonás elől.

A Majdan-tüntetések résztvevői között egyre nő az elégedetlenség, mert eddig nem ítéltek el senkit a demonstrálók elleni jogtalan fegyverhasználat miatt.

A hónapokig tartó kijevi tüntetések végnapjaiban, február 18-a és 20-a között súlyos összecsapások történtek a karhatalom és a tiltakozók között. Mindkét oldal hírt adott arról, hogy a központi tér, a Majdan környéki épületek tetejéről mesterlövészek lövik a tömeget. A zavargásokban több mint százan haltak meg, többségük életét mesterlövészek oltották ki.

A nyomozáskor fény derült arra, hogy tüntetőkre az azóta feloszlatott Berkut rohamegység fegyveresei lőttek. Olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy a demonstrálók meggyilkolásához köze volt a nemzetbiztonsági szolgálat alárendeltségében lévő Alfa-osztagnak is.

Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.