Skócia függetlenné válása nem próbaidőszakra szóló különélés, hanem fájdalmas válás lenne, amely örökre szólna - mondta hétfőn a brit miniszterelnök.
David Cameron, aki a skóciai Aberdeen városában tartott szenvedélyes hangvételű beszédet a brit unió fenntartása mellett, határozott ígéretet tett arra, hogy Skócia példátlan mértékben kiszélesített önrendelkezési jogokat kapna, ha a csütörtöki népszavazáson az elszakadás ellen voksol.
Cameron ugyanakkor részletesen vázolta a függetlenség lehetséges negatív következményeit is, egyenes utalást téve arra, hogy a skótok elveszítenék brit állampolgárságukat. A kormányfő szerint Skócia elszakadása esetén a külföldön bajba kerülő skótok már nem számíthatnának automatikusan a brit nagykövetségek segítségére, Skócia és Anglia határa pedig nemzetközi határrá válna, amelyen nehezebb lenne az átkelés.
Cameron megerősítette azt a hivatalos brit kormányzati álláspontot is, hogy függetlenné válása esetén Skócia nem használhatná tovább a fontot fizetőeszközéül.
Hozzátette, a skótok által felvett ingatlanhiteleknek több mint a fele egyik napról a másikra egy külföldi ország bankrendszere által folyósított hitellé válna, a kamatokat pedig már nem a Bank of England, azaz a brit jegybank határozná meg, és a Bank of England elveszítésével Skócia elveszítené a központi bank által biztosított stabilitást és biztonságot is.
A brit kormányfő nem hagyott kétséget afelől sem, hogy Skócia függetlenné válása esetén London nem segítené ki többé a skót nagybankokat újabb pénzügyi válság esetén. Cameron kijelentette, ha azok a bankok, amelyek egyáltalán Skóciában maradnának, ismét bajba kerülnének, talpra állításuk költségeit a skót adófizetőknek egyedül kellene állniuk.
A két legnagyobb skóciai székhelyű bank, a Royal Bank of Scotland (RBS) és a Lloyds-csoport a pénzügyi válság kirobbanása után csak a brit kormány hatalmas költségvetési tőkeinjekciói segítségével menekült meg a teljes összeomlástól. E befektetések nyomán a brit államnak az RBS-ben 80, a Lloyds-csoportban 24,9 százalékos részesedése van.
A két skót nagybank - több más skóciai pénzügyi szolgáltatóval együtt - már jelezte, hogy készenléti terveket vázolt fel székhelye áttelepítésére Skóciából Londonba, ha Skócia elszakadna Nagy-Britanniától. A skót pénzintézeteknek elsősorban azért kellene angliai központtal bejegyzett jogi személyként is megjelenniük Skócia függetlenné válása esetén, hogy ne veszítsék el a Bank of England likviditási garanciáit.
Hétfői beszédében Cameron arra kérte a skót választókat, hogy ne a brit kormánnyal szembeni elégedetlenségüknek adjanak kifejezést a csütörtöki függetlenségi népszavazáson. "Ha engem nem kedvelnek, én sem leszek örökké miniszterelnök, és ha a kormányomat nem szeretik, ez a kormány sem lesz örökké hatalmon, ha azonban Skócia az elszakadás mellett dönt, az örökre szóló döntés lenne" - érvelt a brit miniszterelnök.
Brit alkotmányjogi szakértők ebben mindazonáltal nem ennyire biztosak.
Robert Hazell professzor, a tekintélyes University College London (UCL) egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője a népszavazás utáni lehetséges fejleményekről újságíróknak tartott minapi londoni elődadásában kijelentette, nem kizárható az a forgatókönyv, hogy a függetlenségpártiak győznek ugyan, de csak nagyon csekély többséggel, és a skót lakosság a referendum utáni tárgyalásokon összeálló szétválási feltételrendszer láttán később meggondolja magát.
A UCL professzora szerint ebben az esetben reális lehetőségként merülhetne fel egy újabb népszavazás megtartása 2-3 éven belül.