Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Oroszország most már a NATO hivatalos véleménye szerint is megtámadta Ukrajnát. Walesben csütörtökön megkezdődött az utóbbi idők legfontosabb NATO-csúcstalálkozója, ahol a legforóbb téma az ukrán válság. Rasmussen NATO-főtitkár felszólította az orosz elnököt, hogy vonja ki katonáit és fejezze be a szakadár erők támogatását, Kijev azonban nem kap közös NATO-támogatást, a tagállamok egyénileg dönthetnek a katoni segítségnyújtásról. A szervezet politikai megoldást szeretne, de gyorsreagálású alakulatot telepítenek Lengyelországba. Petro Porosenko ukrán elnök pénteken Minszkben tűzszünetről állapodott meg a szakadárokkal.
Most érkezett
Bronislaw Komorowski lengyel elnök jövő hét keddre összehívja Lengyelország legfontosabb politikai vezetőiből álló tanácsadó testületét, a Nemzetbiztonsági Tanácsot (RBN) - hangzott el a newporti NATO-csúcstalálkozó utáni sajtóértekezleten. A lengyel elnök a tanácskozáson a jelentősebb lengyel politikai erők támogatását fogja kérni a nemzetvédelem megerősítésére irányuló tervéhez. A terv a fegyveres erők és a nemzetvédelmi rendszer további korszerűsítését célozza.
Komorowski Newportban azt a szándékát is megerősítette, hogy Lengyelország a GDP két százalékát fordítja majd védelmi kiadásokra. Donald Tusk miniszterelnök a múlt heti parlamenti beszédében kijelentette, ez a cél már az ország 2016-os költségvetésében elérhető.
A lengyel elnök a sajtóértekezleten nagyra értékelte, hogy a NATO úgy döntött, gyorsreagálású haderőt szervez, amely erősíti a katonai szövetség jelenlétét Kelet-Európában. A csúcstalálkozó befejezése után a Dziennik Gazeta Prawna napilap azt közölte a lengyel rádióra és a diplomáciai forrásokra hivatkozva, hogy a NATO-tagállamok vezetői még nem hoztak konkrét döntést arról, milyen országokban helyezkednek majd el a gyorsreagálású erők. David Cameron brit miniszterelnök mindenesetre azt mondta newporti sajtóértekezletén, hogy az új NATO-erő központja Lengyelországban lesz.
A foglyokat akár már szombaton szabadon engedhetik a Kijev és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok képviselői által Minszkben tető alá hozott tűzszüneti egyezség alapján - vélte Petro Porosenko a walesi Newportban adott nyilatkozatában.
Az ukrán elnök a NATO-csúcs helyszínén újságíróknak elmondta: a megállapodás tizenkét lépésben határozza meg az ukrán válság rendezését. Ezek közé tartozna, hogy a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk - többségében orosz nyelvű - megyékben biztosítanák a hatalom jelentős decentralizációját, ez a térség gazdasági önállóságot kapna, ezen kívül e megyék a jövőben a maguk belátása szerint választhatnák meg, mely nyelvet akarják hivatalosan használni. A politikai rendezés része lenne az amnesztia is - tette hozzá. Reményének adott hangot, hogy a megállapodás keretében végrehajtandó fogolycserére akár már szombaton sor kerülhet, így egyaránt szabadon engednék a fogságba esett ukrán katonákat és a szeparatistákat.
"Roppant elégedett vagyok" - mondta Porosenko, aki szerint a minszki megállapodás alapja lehet az eddig több mint 2600 halálos áldozatot követelő válság megoldásának.
A fegyvernyugvásról szóló jegyzőkönyv a harcoló felek között közvetítő, Kijev és a szakadárok mellett Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport ülésén született meg, bár az egyezség tágabb kérdéseiről Porosenko már korábban megegyezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. "A fegyvernyugvás olyan megegyezésen alapul, amely a Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetésem során született" - mondta Porosenko, aki úgy fogalmazott: most már az orosz elnökkel "közösen osztozik a felelősségen" azért, hogy a tűzszünet tartós legyen.
Az Egyesült Államok NATO-beli szövetségesei készek rá, hogy Irakban legyőzzék az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezetet - jelentette ki pénteken Barack Obama amerikai elnök péntek délután.
Az elnök szerint az általa "központi koalíciónak" nevezett 10 szövetséges állam ezt a katonai, hírszerzési, bűnüldözési és diplomáciai erőfeszítéseik összehangolásával kívánja elérni.
Obama hangoztatta, hogy az Egyesült Államok ugyanúgy meg fogja semmisíteni az IÁ-t, ahogyan azt a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően az al-Kaidával tette.
Barack Obama amerikai elnök kijelentette, hogy bizakodó, de szkeptikus az Ukrajna és a kelet-ukrajnai szakadárok között pénteken létrejött tűzszüneti megállapodással kapcsolatban. Az elnök erről a NATO kétnapos walesi csúcstalálkozóját követően pénteken megtartott sajtótájékoztatóján beszélt.
Obama egyúttal sürgette, hogy az Egyesült Államok európai szövetségesei állapodjanak meg új Oroszország elleni szankciókról, amelyeket felfüggeszthetnek majd, ha a béke tartósnak bizonyul.
A Kreml pénteken üdvözölte az ukrán válság rendezését célzó nemzetközi összekötő csoport minszki ülésén létrejött tűzszüneti megállapodást.
Az orosz államfő szóvivője, Dmitrij Peszkov elmondta: Moszkva reméli, hogy a felek pontosan végrehajtják a dokumentumban foglaltakat és abban is bízik, hogy a felek folytatják a tárgyalásokat az ukrán válság teljes rendezéséig.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hivatalosan is megerősítette az ukrajnai fegyvernyugvási jegyzőkönyv aláírását, Petro Porosenko ukrán elnök pedig arra utasította a hadsereg parancsnokait, hogy helyi idő szerint 18 órától szüntessék be a tüzet.
A szembenálló felek közlése szerint életbe lépett a tűzszünet péntek délután Délkelet-Ukrajnában a szakadárok és az ország kormányának haderői között. A tűzszünet életbe lépését megerősítette Ukrajna Nemzetbiztonsági Tanácsa és a Donyecki Népköztársaság katonai parancsnoka is.
A tűzszünet helyi idő szerint 18 órakor - magyar idő szerint 17 órakor - kezdődött. Az erről szóló megállapodás Minszkben jött létre, aláírói Ukrajna, Oroszország, a felkelők és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet képviselői.
Nagyra értékelte pénteken Bronislaw Komorowski lengyel államfő, hogy a NATO úgy döntött, gyorsreagálású haderőt szervez, amely erősíti a katonai szövetség jelenlétét Kelet-Európában.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt emelte ki a csúcstalálkozóról, hogy a szövetség döntése kelet-európai jelenlétének megerősítéséről világos üzenet Moszkvának: a NATO Lengyelországnak nyújtott biztonsági garanciái valósak. "Igen határozott jelzés ez, keleti szomszédunk nem veheti félvállról" - fogalmazott.
Angela Merkel német kancellár szerint Oroszország ugyan megsértette a NATO-val 1997-ben kötött megállapodást, ám a katonai szövetség tartja magát a NATO-Orosz Alapító Okmányhoz. Mint mondta: a 28 tagállam vezetői megegyeztek abban, hogy a megállapodás továbbra is Európa biztonsági szerkezetének kulcsfontosságú részét képezi.
A magyar miniszterelnök egyfelől bejelentette, hogy Magyarország is növelni fogja védelmi kiadásait, másfelől azt mondta: végre világos haditerv volt arról, hogy miként lépne akcióba tagjai védelmében a NATO.
Oroszország közölte, a NATO tervezett ukrajnai hadgyakorlata veszélyezteti a békefolyamatot - jelentette a Sky News.
Interneten kereshetik hozzátartozóik az Ukrajnában eltűnt oroszokat. A lostivan.ru című holnapon közölt adatok és fényképek arról tanúskodnak, hogy az eltűnt férfiak részt vesznek vagy vettek a délkelet-ukrajnai összecsapásokban. A lap alján olvasható tájékoztatás szerint a projektet azért hozták létre, hogy "az emberek megtalálhassák rokonaikat és barátaikat, akik eltűntek Ukrajna területén."
A honlap működtetői felhívják a figyelmet arra, hogy nem vállalnak felelősséget a közzétett információkért. A honlapra ugyanis bárki feltöltheti értesüléseit, amelyekért ő felel. A működtetők ugyanakkor ellenőrzik a külső forrásokra hivatkozást vagy az információkat megerősítő más adatok meglétét.
Az egyik fénykép alatti bejegyzés szerint az Ural-hegységtől délre található Orenburgból származó, 1984-ben született férfi zsoldosként harcolt Ukrajnában: "a fasisztákat ment pénzért ölni, és őt ölték meg". Egy másik bejegyzésben közzétett adatok és a hozzá mellékelt fényképen szereplő, 1992-ben született fiatalember az orosz "szpecnaz"-ban, a deszantosoknál szolgált, de május 26-án a délkelet-ukrajnai Donyeck repülőterét ért támadásban vesztette életét.
Moszkva következetesen cáfolja, hogy az orosz hadsereg behatolt volna Ukrajnába, de azt is, hogy katonái Délkelet-Ukrajnában harcolnának. Olekszandr Zaharcsenko, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke ugyanakkor augusztus 24-én elismerte, hogy 3-4 ezer oroszországi "önkéntes" harcol velük az ukrán hadsereg és az ukrán Nemzeti Gárda ellen. Azt mondta, hogy az orosz önkéntesek soraiban vannak most is szolgáló orosz katonák, akik "szabadságot vettek ki", hogy a "felkelőket" támogassák.
