2014. augusztus. 10. 14:24 MTI Utolsó frissítés: 2014. augusztus. 10. 14:17 Világ

Nagyon választanak Törökországban: kilométeres dugók Isztambulban

Több kilométeres járműsorok alakultak ki az Isztambulba és a fővárosba, Ankarába vezető autópályákon vasárnap Törökországban, mert nagy a részvételi hajlandóság az első közvetlen elnökválasztáson.

Az Isztambulba vezető utakon tíz kilométeres dugó keletkezett. Ennek oka, hogy a törvény szerint csak az állandó lakhely szerinti szavazóhelyiségben lehet leadni a voksot. Augusztusban azonban sokan nyaralni mentek a tengerhez, és most kénytelenek visszatérni lakóhelyükre.

A török metropolisz bejáratánál, a buszpályaudvaroknál gyakorlatilag leállt a közlekedés. Sokan hátrahagyták járművüket, és gyalog indultak útnak. Hasonlóan nagy a zsúfoltság a kompátkelőhelyeken a Márvány-tenger déli részén, ahonnan többen Isztambulba próbálnak bejutni. A választók helyi idő szerint 17 óráig adhatják le szavazatukat, de a kialakult közlekedési viszonyok miatt valószínűleg sokan el sem jutnak a szavazóhelyiségig.

Az elnökválasztáson hárman vannak versenyben: Recep Tayyip Erdogan kormányfő és két kihívója, Ekmeleddin Ihsanoglu, a két legnagyobb ellenzéki tömörülés - a nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) és a világi Köztársasági Néppárt (CHP) - jelöltje, valamint Selahattin Demirtas ügyvéd és emberi jogi aktivista, a kurdbarát Béke és Demokrácia Párt (BDP) társelnöke.

A kormányhoz közeli közvélemény-kutatások szerint az isztambuli születésű Erdogan szinte a zsebében érezheti a győzelmet: a szavazatok 57 százalékára számíthat, ami azt jelenti, hogy már az első körben meg tudja szerezni az abszolút többséget, így nem lesz szükség két hét múlva egy második forduló lebonyolítására.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.