Az ideiglenes menedékjog meghosszabbítását kérte Oroszországtól Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező amerikai informatikus – jelentette csütörtökön az orosz média Snowden jogi képviselőjére hivatkozva. 

HVG-könyvajánlat: A Snowden-ügy

Korunk legnagyobb nemzetbiztonsági botrányáról, a Snowden-ügyről Glenn Greenwald, a Guardian újságírója írt tényfeltáró könyvet. A riportkönyvet a HVG jelentette meg, és itt meg is rendelheti.

Anatolij Kucseren azt mondta, hogy Snowden összegyűjtötte és beadta az illetékes hatóságokhoz az ideiglenes menedékjog meghosszabbításához szükséges okmányokat. Snowdennek egy évvel ezelőtt ideiglenes menedékjogot kapott az orosz hatóságoktól, de ennek hatálya a nap folyamán lejár. Az orosz sajtó eleinte a jogi képviselőre hivatkozva azt írta, hogy Snowden politikai menedékjogért folyamodott, de ezt később maga Kucseren cáfolta, mondván, az ideiglenes menedékjog meghosszabbításáról van szó csupán. 

Az ideiglenes és a politikai menedékjog között az a különbség, hogy míg az előbbit a szövetségi bevándorlási hivatal adhatja meg egyéves időtartamra, és többször meghosszabbítható, ez utóbbit csak az orosz államfő adhatja meg. A 31 éves amerikai informatikus 2013 júniusa óta Moszkvában él, de nem tudni, hogy pontosan hol. Nyilvános helyen sohasem mutatkozik, és helyi újságíróknak sem nyilatkozik. 

Kucseren a LifeNews televíziónak azt mondta, hogy Snowden ügyében már csütörtökön-pénteken hozhatnak döntést a hatóságok. "Amennyiben a kérdés nem rendeződik, akkor tisztázni kell a kialakult helyzetet, hiszen Snowden dokumentumait a hatóság befogadta, (ügyfelének) meg kell várni az FMSZ döntését" – fejtette ki az ügyvéd. Hozzátette, hogy amíg ez nem történik meg, addig – a törvény értelmében – Snowden szabadon tartózkodhat az Oroszországi Föderáció területén. 

Edward Snowden 2013 közepén szivárogtatott ki szigorúan titkos dokumentumokat az NSA-től, s ezért hazájában, az Egyesült Államokban bíróság elé akarják állítani. Azzal vádolják, hogy kémkedett, eltulajdonított kormányzati tulajdont, és szándékosan közölt titkos hírszerzési információt jogosulatlan személlyel. Ha hazatérne, akár 30 éves börtönbüntetésre is ítélhetnék. Az adatgyűjtési információk napvilágra kerülése világszerte nagy felzúdulást váltott ki.