Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Február óta pusztít Nyugat-Afrikában az eddigi legfertőzőbb ebolavírus, négy országban mintegy 670 áldozatot szedve eddig. A vírus mostani válfaja a fertőzöttek több mint hatvan százalékát megölte. A héten lezárta határait Libéria, a járvány elérte Nigéria fővárosát, a 21 milliós Lagost is. A vérzéses lázat, elkocsonyásodó belső szerveket okozó ebola ellen jelenleg nincs védőoltás vagy célzott terápia, és becslések szerint ha még jobban bedurvul, a halálozási arány elérheti a kilencven százalékot is.
Hónapok óta tombol az eddigi legsúlyosabb ebolajárvány Nyugat-Afrikában, eddig négy országot, Libériát, Sierra Leonét, Guineát és Nigériát érintve. Már több mint 670 áldozata van az 1976-ban felfedezett halálos betegség legújabb mutációjának. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az eddigi járványok nem léptek át országhatárt, a jelenlegi viszont már nagyvárosokba, repterekre is eljutott. Szombaton a nigériai Lagosba érkező gépen lett rosszul, majd a helyi kórházban halt meg egy libériai utas, ezzel a járvány elérte az afrikai kontinens legnagyobb, és egyik legforgalmasabb városát is.
Libéria, a vírus terjedését megfékezendő, lezárta határait, csak a nagyobb határátkelőket és reptereket hagyva nyitva, ahol fokozottan ellenőrzik az áthaladókat. Közben a nigériai Arik Air és a nyugati-afrikai Asky légitársaság is felfüggesztette libériai és Sierra Leone-i járatait. Az egészségügyi szűrést a határátkelőknél nehezíti, hogy az ebola korai tünetei könnyen összetéveszthetőek a tífusz és a malária szimptómáival.
A lakosság nem hiszi el
A járvány még februárban kezdődött Guineában, ahonnan márciusra terjedt át Sierra Leonéba és Libériába. A megfékezését nehezíti, hogy a helyi lakosok jórésze nem is hiszi el a vírus létezését, a hatósági figyelmeztetések ellenére továbbra is fogyasztják a bozóthúst (majmok és egyéb vadon élő állatok húsa), nem tesznek sokat a fertőzés megelőzéséért.
"No ebola!" – Libériaiak majomhúst esznek, és állítják, ebola nem létezik (Forrás: Vice News)
Időközben elhunyt Sierra Leone első számú ebolával foglalkozó orvosa, Sheik Umar Khan. Az ország egészségügyi kormánybiztosa szerint pótolhatatlan a veszteség, mivel Khan volt az egyetlen ebolaspecialista Sierra Leonéban. A kór nagy arányban fertőz az egészségügyi dolgozók közt, akik nap mint nap érintkezésbe lépnek ebolás betegeikkel.
Közben Nigériában a libériai utas halálát követően gyorsan cselekedtek: a Manager Magazin Online szerint 59 embert azonosítottak azok közül, akik kapcsolatba kerültek Patrick Sawyerrel. Ugyanakkor a gép utaslistája hiányzik, ezért csak az orvosoknak és ápolóknak a körét lehetett behatárolni, az utasokét nem. Mivel Sawyer a leírások szerint már az út alatt heveny hasmenéssel és hányingerrel küszködött, reális a veszély, hogy az utasok között is lehetnek fertőzöttek.
| Mi az ebola? |
Az ebolavírust először 1976-ban azonosították Kongóban, nevét a fertőzés központjához közeli Ebola folyóról kapta. Akkor a fertőzöttek 88 százaléka, mintegy 280 ember halt bele a vírusba. Az ebolának azóta 5 különböző típusát azonosították, halálozási rátája pedig 50-90%-os. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai alapján a mostani járványig 1600 áldozata volt a betegségnek. A betegség 2-21 napig tünetmentes a szervezetben, a lappangási idő átlagosan hét nap. A betegség első fázisában fejfájás, hátfájás, hasmenés, izomfájdalom, gyengeség tapasztalható, amik a tünetek súlyosbodásával folytatódnak. Ezután következnek a vérzéses lázra utaló tünetek: láz, sárgaság, véres hányás és széklet. Eközben a kötőszövetek jelentősen roncsolódnak, amit hajhullás és bőrhámlás kísér. Az utolsó stádiumban a károsodott véralvadási rendszer miatt a beteg vérzéses sokkot kap, az óriási vérveszteség miatt összeomlik a keringési rendszer. Az ÁNTSZ tájékoztatása alapján a fertőzés vadon élő állatokkal érintkezéssel (illetve azok fogyasztásával), emberről emberre pedig vérrel, testváladékkal (pl. nyál, vizelet), védekezés nélküli szexszel, illetve közvetlen érintkezéssel terjed. |
Kell-e aggódni Magyarországon?
A jelenlegi járvány még mindig lokális, arról, hogy a lagosi repülőn utazó libériai férfi megfertőzött-e bárki mást, még nincs biztos információ. Korábban két esetben szállt fel repülőre ebolás, vagy az ahhoz sok szempontból hasonló lassa vírussal fertőzött beteg, de egyik alkalommal sem fertőződött meg más a betegséggel. 1996-ban egy gaboni férfi utazott Johannesburgba, a gép leszállta után ugyan kórházba került, de a dél-afrikai orvosok nem tudták megmenteni az életét. 2004-ben egy üzletember utazott Sierra Leonéból Londonba, majd az Egyesült Államokba. Az amerikai CDC (Centers of Disease Control, nagyjából az ottani ÁNTSZ) 188 embert azonosított, aki a férfival kapcsolatba került az út során, de egyikük sem kapta el a vírust.
Ha a betegség mégis eljutna Európába, szakértők szerint legnagyobb eséllyel Párizsban ütné fel a fejét a vírus, mivel ide érkezik a legtöbb gép Nyugat-Afrikából. Az ÁNTSZ mindenesetre jó tanácsokkal látja el azokat, akik legyőzhetetlen vágyat éreznek az iránt, hogy a térségbe utazzanak. Ne menjünk például fertőzött betegek közelébe, ne érintkezzünk emberek vagy állati temetek vérével és más váladékával. Ne együnk vadon élő állatokat, ne is menjünk a közelükbe, ha lehet. Ha pedig hazaérve úgy érezzük, hogy lázasak vagyunk, megy a hasunk vagy súlyosabb tüneteink vannak, akkor azonnal irány a háziorvos.
| Az ebola az új pestis? |
| Az összehasonlítás önmagában is több ponton megbukik, lévén az ebolavírus, a pestis pedig baktérium. A pestisnél a köztes gazdák a bolhák és a melegvérű állatok (főként patkány), az ebolánál eddig nem sikerült azonosítani a vírushordozót (afrikai denevérekre gyanakodnak). Az antibiotikumos kezelés felfedezéséig a bubópestisnek 50-80%-os halálozási rátája volt, ez nagyjából ugyanannyi, mint az eboláé. A pestis gyorsan terjedt a sűrűn lakott, rossz higiéniás, és patkánygondokkal küzdő középkori európai nagyvárosokban, az ebola viszont közvetítőállat hiányában emberről emberre terjed, ami megkönnyíti a járvány lokalizálását. Emellett múlt szombatig nem jutott el igazán sűrűn lakott területekre, forgalmas csomópontokba. A terjedés szempontjából fontos az is, hogy az ebola eddig ismert változatai – pl. a közönséges influenzával szemben – nem terjednek légúti módon, ami szintén csökkenti az átvitel esélyét. |
