Míg Washington eddig jobbára csak magánszemélyeket és cégeket sújtott Moszkva ukrajnai politikája miatt, szerdán egész gazdasági szektorokat érintő szankciókat hozott. Ezek kiterjednek az energetikára és a fegyveriparra is, továbbá több bankra. Az érintett vállalatok között van a Rosznyeft energetikai óriás. Az intézkedés kiterjed az amerikai cégekre is annak érdekében, hogy korlátozzák ügyleteiket a Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségese, Igor Secsin által vezetett vállalattal, amely 2013-ra a tőzsdén jegyzett legnagyobb olajipari cég lett a világon.

A listára került a Gazprom pénzintézete, a Gazprombank is. Szintén büntetőintézkedésekkel sújtják a Vnyesekonombankot (VEB), amelynek vezetői között van Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök. A fegyveriparból nyolc cég került fel a listára. Az amerikai pénzügyminisztérium által kiadott tájékoztatás szerint a szankciókkal sújtott vállalatok számára jelentősen korlátozzák az amerikai piacokon való megjelenést.

Büntetőintézkedésekkel sújtottak donyecki és luhanszki oroszbarát szakadárokat is. A közlemény kiemelte Alekszandr Borodajt, a "donyecki népköztársaság miniszterelnökét", aki Washington szerint komoly veszélyt jelent a békére. Ugyancsak felkerült a listára két magas rangú orosz tisztségviselő, Szergej Beszeda, a titkosszolgálatok egyik vezetője, valamint Szergej Nyeverov, az orosz törvényhozás alsóházának alelnöke.

Az Egyesült Államok jelezte, hogy a szigorításokat még lehet fokozni. Ezt Washington arra az esetre tartogatja, ha Moszkva ukrajnai invázióba kezd. A mostani intézkedéseket megelőzően 19 vállalat és 52 személy volt a "feketelistán".

Szerdán az Európai Unió állam-, illetve kormányfői is a szankciók körének kiterjesztéséről döntöttek rendkívüli csúcstalálkozójukon Brüsszelben.

A szankcióval sújthatók körének kiszélesítése mellett az Európai Tanács az Európai Bizottságot is felszólítja, hogy minden esetet külön megvizsgálva függessze fel a kétoldalú és regionális megállapodások alapján uniós támogatásban részesülő oroszországi projekteket azok kivételével, amelyek a konkrét határ menti együttműködést vagy a civil szférát támogatják. Az Európai Tanács szerda éjjel arról is döntött, hogy megkéri az Európai Beruházási Bankot (EIB), függessze fel új oroszországi projektek finanszírozásának jóváhagyását, a tagállamok pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsában is koordinálják majd lépéseiket, hogy a pénzintézet ne finanszírozzon új oroszországi beruházásokat.

Az állam-, illetve kormányfők emlékeztettek, hogy zajlik a mélyreható, átfogó gazdasági szankciók előkészítése, és ha a helyzet úgy kívánja, bármikor hajlandóak újra asztalhoz ülni, hogy további büntetőintézkedésekről döntsenek. Miután az Európai Unió kitart amellett, hogy nem ismeri el a Krím félsziget elcsatolását, az Európai Tanács arra kérte az Európai Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy dolgozzanak ki további intézkedéseket a krími és szevasztopoli befektetések korlátozására, egyúttal kijelenti: a nemzetközi pénzügyi intézményektől is azt várja el, hogy egyetlen olyan projektet se finanszírozzanak, amely nyíltan vagy burkoltan a Krím jogellenes elcsatolásának elismerésével érne fel.