A Fidesz EP-képviselője szerint a Néppárt is nehezen értette meg a magyar unortodox válságkezelést. Pelczné Gál Ildikó biztosra veszi, hogy Jean-Claude Juncker lesz az Európai Bizottság elnöke, az Európai Parlament élére pedig a szociáldemokrata Martin Schulz kerülhet.
Túl sok minden történik az unióban túl gyorsan, és csak az jut el a magyar választókhoz, amikor ütnek rajtunk – mondta magyar újságíróknak Brüsszelben szerdán Pelczné Gál Ildikó, a Fidesz EP-képviselője, akit az Európai Néppárt szerdán az Európai parlament egyik alelnökének jelölt. (Viviane Reding – leköszönő európai bizottsági alelnök – nem nyerte el a jelöléshez szükséges szavazatszámot.)
Pelczné Gál Ildikó szerint az, hogy Szájer Józsefet az Európai Néppárt frakciójának alelnökévé választották, illetve saját jelölése azt mutatja, a magyar néppárti delegáció súlya megnőtt az Európai Parlamentben, a 12 fideszes EP-képviselő a hetedik legnagyobb frakciót jelenti a 28 tagállamot tekintve.
„Az egész térség felértékelődhet, hiszen a Néppárt megőrizte vezető helyét az Európai Parlamentben, amihez kellett, hogy a májusi EP-választásokon Kelet-Európában jól szerepeljenek ezek a pártok, sokkal jobban, mint például Belgiumban, vagy Franciaországban” – mondta a Fidesz EP-delegációjának vezetője.
Az Orbán-kormánnyal kritikus politikusok a csúcson
Pelczné szerint a pénteki uniós csúcson szinte biztosan megválasztják Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfőt az Európai Bizottság élére, mint ahogy az is eldőlni látszik, hogy a német szociáldemokrata Martin Schulz lesz az Európai Parlament elnöke. Ezzel két, a mostani magyar kormánnyal igen kritikus politikus kerülhet csúcsposztokra az EU-ban. A Fidesz EP-képviselője azt mondta, ő maga semmiképpen nem szavaz majd igennel Junckerre, aki szerinte nem fogja tudni „közelebb vinni az uniót az emberekhez”, ami pedig elengedhetetlenül szükséges lenne. Pelczné szerint erre egy fiatal, új ötletekkel rendelkező személyiség lenne alkalmasabb.
A Fidesz szerint ezen túl az sem elfogadható, hogy az Európai Parlament magához szeretné vonni a bizottság elnökének megválasztásának jogát, miközben az uniós állam-, és kormányfőket tömörítő Tanács, és a Parlament között a szerződések nem határolják el pontosan a hatásköröket.
„Nincsenek illúzióim, lesznek ’magyar ügyek’ az új Európai Parlament, az új bizottság alatt is, mi másképp kezeljük a válságot, mint a legtöbb tagállam” – mondta Pelczné, hozzátéve, a Néppárttól azt várta volna el 2010 után, hogy segítségével a bizottság együttműködőbb lesz, de az egyébként néppárti José Manuel Barros leköszönő bizottsági elnök „egyedül hagyta Magyarországot”. „De utólag jó is így, hamarabb tudott az ország elindulni a válságból kivezető úton, ehhez képest a bizottság máig a régi, főleg megszorításokon alapuló megoldásokhoz ragaszkodik” – mondta, hozzátéve, az Európai Néppárt is megszorításokra épülő politikával akarta kezelni a válságot, „két évig kellett velük küzdeni”, de végre megértették a magyar logikát, így sikerült töröltetni a költségvetési kiigazítás szükségességét is a legfrissebb magyar országjelentésből. (Ennek ellenére úgy tudjuk, ősszel lesznek megszorítások – a szerk.)