2014. június. 19. 14:45 MTI Utolsó frissítés: 2014. június. 19. 14:39 Világ

Merénylőkre nem jár az újságírók forrásait megillető védelem

Terrorcselekmények elkövetőire nem terjed ki az a védelem, amely az újságírók forrásait megilleti - ezzel az indoklással utasította el egy holland alapítvány beadványát csütörtökön a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága.

A Stichting Ostade Blade nevű alapítvány, amely a Ravage (Dúlás) című lap kiadója, azért perelte be a strasbourgi bíróságon a holland államot, mert a hatóságok házkutatást tartottak a kiadvány szerkesztőségében, miután az alapítvány sajtóközleményt tett közzé, amelyben azt állította, levelet kapott egy szervezettől, amely magára vállalta az arnhemi robbantásos merényleteket.

Az alapítvány az Emberi Jogok Európai Egyezményének az önkifejezés szabadságát garantáló cikkelyére hivatkozott, és azt állította, hogy a holland hatóságok megsértették ahhoz fűződő jogait, hogy megvédje forrásait. A bírák szerint ugyanakkor a magazin informátora ebben az esetben maga az elkövető, aki ezáltal nyilvánosságra vágyik, és őt nem illeti meg ugyanaz a védelem, mint az újságírók hagyományos forrásait, a kiszivárogtatókat.

"A kutatás, amelynek célja súlyos bűncselekmények feltárása és továbbiak megakadályozása volt, összhangban állt az egyezmény előírásaival, így nem lépte át azt a mértéket, amely egy demokratikus társadalomban bűnmegelőzés céljából szükséges" - áll a bíróság közleményében.

A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az újságírókat információkkal ellátó emberek akkor tekinthetők valóban védendő forrásnak, ha olyan információt óhajtanak eljuttatni a nyilvánossághoz, amelyről úgy érzik, hogy az embereknek jogukban áll tudomást szerezniük. Ebben az esetben viszont maga az elkövető volt az értesülés forrása, aki a nyilvánosság figyelmére vágyott, de a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülése érdekében névtelen akart maradni. Így nem tekinthető hagyományosan védendő forrásnak, ezért az nem is kérdés, sérült-e a források védelméhez fűződő jog - indokolta a bíróság, hogy miért tekinti elfogadhatatlannak az alapítvány beadványát.

Az arnhemi merényletek 1995-ben és 1996-ban történtek. A sajtóközleményt követően végrehajtott házkutatás vizsgálóbírói felügyelet alatt zajlott le, és az alapítvány munkatársaival a hatóságok közölték is, hogy a levelet keresik, de az egyik szerkesztő azt állította, hogy az nincs az irodában. Később az is kiderült, hogy a levelet még a kézhezvétel napján megsemmisítették.

A beadvány elutasítása végleges, a döntés ellen fellebbezni nem lehet.

Hirdetés