Az iraki szélsőséges iszlamista lázadók már Badad felé tartanak, és bár Obama elnök kizárta annak lehetőségét, hogy amerikai csapatokat küldjön a közel-keleti országba, a CNN szerint repülőgép-hordozókat küldtek a Perzsa-öbölbe. A brit külügyminiszter leszögezte, nem kívánnak beavatkozni.
Az iraki válság miatt az Egyesült Államok egy repülőgép-hordozót vezényelt a Perzsa-öbölbe - jelentette pénteken a CNN hírtelevízió amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva.
Az intézkedést arra reagálva hozták meg Washingtonban, hogy Irakban szélsőséges iszlamista lázadók az utóbbi napokban jelentős harci sikereket értek el a kormányerőkkel szemben, és jelentések szerint már Bagdadot fenyegetik.
Barack Obama elnök pénteken kijelentette, hogy mérlegeli a katonai fellépés lehetséges módjait, de kizárta, hogy szárazföldi erőket vezényeljen Irakba. Megfigyelők szerint nem zárható ki, hogy az elnök légi- és dróncsapások elrendelésére készül. Az amerikai cégek menekíteni kezdték alkalmazottaikat az országból.
Az iraki hadseregben kitört általános fejetlenséget kihasználva a szélsőséges iszlamisták ezrei elfoglalták az észak-iraki Moszult és Ninive tartományt, Tikrítet és Szaláheddín tartomány más területeit, valamint a kelet-iraki Dijála és az észak-iraki Kirkuk kormányzóságok egyes szektorait. Január óta a kezükön van a Bagdadtól 60 kilométerre nyugatra fekvő Fallúdzsa is.
Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szunnita szélsőséges csoport harcosai pénteken már csak mintegy száz kilométerre voltak Bagdadtól. Abu Mohamed al-Adnani, az ILIÁ egyik vezetője szerdai hangüzenetében felszólította fegyvereseit, hogy vonuljanak Bagdad ellen. A fővárosban gyakorlatilag kiürültek az utcák és bezártak az üzletek.
John Kerry amerikai külügyminiszter pénteken Londonban egy nemzetközi konferencián azt mondta, az iraki fejlemények az Egyesült Államok és európai szövetségesei érdekeit fenyegetik. Kerry úgy fogalmazott: "kellő időben meghozott döntésekre" számít Barack Obama amerikai elnök részéről, tekintettel az iraki helyzet súlyosságára.
Az amerikai külügyminiszter elmondta azt is, hogy az Egyesült Államok már az év eleje óta növeli az Irakba irányuló katonai segélyszállítmányokat, emellett felgyorsította az Irakban és Jordániában folyó kiképzési programokat is, ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy céljuk elérése, hogy az iraki kormány maga legyen képes felvenni a harcot a szélsőséges iszlamista erőkkel.
Kerry azt mondta, "fel kell ébredniük" az iraki vezetőknek, mivel eljött az ideje az egységes fellépésnek. Egyszerűen nem lehet megengedni, hogy az etnikai-szektariánus különbségek szította politikai megosztottság megfossza az irakiakat mindattól, amiért "oly sokan oly sokat áldoztak" az elmúlt években - mondta. Szerinte a harc a plurális, toleráns iraki társadalom megteremtéséért, a polgárias kormányzati formáért folyik.
Az amerikai külügyminiszter az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szunnita szélsőséges csoportot "brutális, terrorista ellenségnek" nevezte, amely szavai szerint terveket sző a nyugat ellen is. Ezeket nem részletezte, de nem is tett közvetlen utalást arra, hogy az Egyesült Államok tervez-e közvetlen katonai beavatkozást Irakban.
A londoni rendezvény vendéglátója, William Hague brit külügyminiszter ugyanakkor egyértelműen kijelentette a pénteki sajtótájékoztatón, hogy Nagy-Britannia nem kíván fegyveres erőt bevetni Irakban.