A voksok 94,23 százalékának feldolgozását követően a második helyen az Isa Mustafa vezette konzervatív Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) áll 26,13 százalékkal. Sokak számára meglepő módon a harmadik helyen nem a Szövetség a Jövőért (AAK) nevű párt végzett, amelyet Ramush Haradinaj - Thaci korábbi gerilla-harcostársa - vezet, hanem a baloldali, Önrendelkezést! (Vetëvendosje! - LVV) 13,73 százalékkal. Az AAK támogatottsága 10 százalék alatt maradt. Az ötszázalékos parlamenti küszöböt a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint rajtuk kívül még a Thaci pártjából februárban kivált politikusok által alapított Koszovói kezdeményezés (Nisma per Kosoven) lépte át. 

A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg.

A részvételi arány 43 százalékos volt. Elemzők szerint ennek oka a lakosság csalódottsága és kiábrándultsága. Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, a gazdasági fejlesztések azonban elmaradtak. Ennek egyik oka az, hogy Szerbia egykori déli, főleg albánok lakta tartományát több ország sem ismerte még el önálló államként. Szerbia mellett Oroszország és Kína, illetve öt uniós tagállam - Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus - szerint sem független ország. 

Csalódottságra ad okot az is, hogy az ország jelenleg az egyik legszegényebb európai állam (az 1,8 milliós lakosság majdnem fele szegénynek számít), a munkanélküliségi arány 35 százalékos, a fiatalok körében pedig még ennél is magasabb, 55 százalékos. Emellett az óriási mértékű korrupció, valamint az igazságügyi rendszer működésképtelensége is aggasztja a lakosságot. Hashim Thaci eddigi két mandátuma alatt nem oldotta meg ezeket a problémákat, habár a Szerbiával való viszony rendezése megkezdődött. Kérdéses, hogy egy harmadik mandátum alatt megoldódhatnak-e a gazdasági problémák is.